Evangélikus egyházkerületi líceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1937
12 hagytuk: öltözetünk levetkőztünk. Még egyedül nyelvünk él s ennek is nemsokára el kellene enyészni, mert már sem udvari, sem hadi, sem házi, sem oskolai, s egyre urakodik rajta még most is Szent István idejétül fogva mind a Római, mind a német, mind a tót.“9) Elképzelhető, milyen nagy jelentősége volt annak, hogy az anyanyelvet tannyelvül kezdték használni. Először csak egyes tárgyaknál. Edvi Illés Pál örömmel írja a Tudományos Gyűjteményben, hogy a soproni líceumban 1829-től a földrajzot, történelmet és a magyar nyelvtant magyarul tanítják már.10) Emericzy Lajos volt felsőlövői tanár mint kortárs jól meglátta s átérezte ennek a forradalmi változásnak nagy jelentőségét. így írja le ide vonatkozó megjegyzését11): „A holt kony- halatínság, — amely már az alsó osztálytól tannyelv volt az anyanyelv kellő ismerete nélkül, hogyan varázsolhatta volna az életért sóvárgó fiatal leikekbe a körülöttük lüktető, megnyiló élet ragyogását! Maguknak a tanároknak is hiányzott sokszor a latin nyelven való könnyed beszéd, — a tanulók pedig nem értették meg pontosan. Előadtak, peroráltak, deklamáltak, filozofáltak, magoltak, — s ha az élettel összefüggő dolgokra került a sor, az egyszerű paraszt az ő nyelvezetével sokkal talpraesettebben fejezte ki magát, mint a tudományosan képzett lateiner a maga keverék nyelvével. .. Természetes tehát, hogy még a legkisebb tanuló is mohó örömmel nyúlt olyan eszköz után, amely hivatva volt segíteni a bajon., Ez az eszköz a magyar nyelv volt. Rendesen nagyon könnyen megtanulta a német és a szláv tanuló, a magyar pedig most elemében érezte magát, a munka öröm volt számára, a tanulás könnyű... A latinra és a görögre nem fordítottak olyan nagy gondot. . . Az idő kereke előre lendült, uj élet, uj lendület mindenfelé s a latin sermora nem volt már szükség!“ II. A Bach-kormányzat célja egy nagy németnyelvű birodalom megteremtése. „A nemzetiségek egyenjogúsága“, az Entwurf- nak ebből folyó intézkedései a tannyelv ügyében. Felháborodás a németesítés és a németek ellen. Széchenyi kifakadása a ,, Blick“-ben. A protestáns autonómia jelentősége. A tannyelvért folytatott küzdelem két korszaka. Sajnos, alig egy évtizedig élvezhette nyugodtan a magyar nyelv természetes jogait, alig egy évtizedig örvendhetett tanár és tanuló annak a könnyebbségnek, amit az anyanyelven való tanulás jelentett. A Bach-korszakban még a latin iugumnál is veszedelmesebb germán igát akarták mindenáron a magyar iskolákra erőltetni. A latin nyelv kétségkívül hátráltatta a magyar közművelődés, irodalom fejlődését, de a magyar nemzetiséget nem veszélyeztette, hisz nem állt mögötte élő nép. A német nyelv azonban egy hatalmas szomszéd nép nyelve 9) A Hősi Magyar név s eredet méltóságának kivívása. Sopronban 1825 Kultsár Katalin asszony betűivel. Prof. Szabó József a Soproni Magyar Társaság munkás tagja. 10) Tudományos Gyűjtemény, 1830. III. 105. 1. 11j Protestantische Jahrbücher, 1855. II. 247. 1.
