Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938
A soproni evangélikus líceum küzdelme a nyilvánossági jogért a Bach-korszakban. Irta: Németh Sámuel. Az elnyomatás korának változatos, sokszínű történetébe illeszkedik bele a protestáns iskolák küzdelme is. Egyházi és nemzeti érdekek ütköznek össze az elnyomó hatalommal, s ezek a harcok természetesen tarthatnak számot érdeklődésünkre, mert bennük küzd evangélikus egyházunk és soproni líceumunk is. Ennek a harcnak főképpen egy vonalát akarom ez alkalommal követni: a protestáns iskolák, különös mértékben líceumunknak a nyilvánossági jogért folytatott küzdelmét. A harc 1850-ben kezdődött s 1855-ben fejeződött be a nyilvánossági jog megadásával. I. A politikai viszonyok. A Bach-korszak vezető politikusai. Abszolutizmus és germanisatio. A szabadságharc leverése után 1819. május 80-án báró Haynau táborszernagy vette ál Magyarországon a fővezér- ségel és a kormányzást s kormányzott egy évig. Ez az év a szorosabb értelemben vett rémuralom. Haynau mellen a polgári ügyek főbiztosa báró Geringer Károly, akiinek nevét Széchenyi maró gúnnyal Silányi-ra magyarosította. Az ő neve alatt jelent meg az egyházi és iskolai ügyekre vonatkozó rendeletek nagy része: így különösen az 1849. nov. 6. rendelet a közoktatásügy provizórikus rendezéséről.1 Megjelenik a harmadik szeméi}7 is, ennek a kornak mozgató egyénisége, Bach Sándor. A márciusi forradalmak agitátora tüstént a legszélsőbb reakcionárius tesz, amikor a Wessenberg-kormányba igazságügyminisz- ternek meghívják 35 éves korában. A' minden nemzeti sajátosságot el törlő rendszereket, rendeleteket ő gyártja nagy hévvel, különösen mióta az elmebeteg Stadion helyett 1849 tavaszán átveszi a belügyminisztérium vezetését is s irányította az egész korszakot rendszerének bukásáig: 1859-ig, úgyhogy méltán viseli ez a korszak az ő nevét. Egy szellemes francia megjegyzése, szerint Bach hatalmi rendszere négy sereggel rendelkezett: álló katonaság, ülő hivatalnokok, térdeplő papok és csúszó-mászó titkosrendőrök... 1 Magyar Hírlap 1849. 7. sz.