Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

4 Ugyanakkor, amikor Bach igazságügyminiszter lett, bíZi­ták meg a közoktatásügyi tárcával Thun Leót. így felvo­nulnák hát az elkövetkezendő nehéz idők protagonistái|: Bach, Geringer, Haynau, Thun, — magyar fülnek, magyar szívnek keserű emlékeket idéző nevek. Ezek az államférfiak a szabadságharc leverése után Magyarországgal szemben arra az álláspontra helyezked­tek, hogy az ország minden régi kiváltsága az új hódítás' következtében megszűnt; s ezért a kormányzás terén a tel­jes abszolutizmust vezetik be. Még az 1848 március 4-iki ú. n. olmützi alkotmányi is félreteszik s Haynau 1849 okt. 24-én proklamálja ia kormányzás új módját.2 Nem felada­tom ennek ismertetése, röviden mégis annyit, hogy Mar gyarországot öt kormánykerületre osztották be. Egyik ke­rület volt a soproni is. Sopronhoz tartozott: Sopron, Mo­son, Győr, Vas, Zala, Tolna, Somogy, Baranya vármegyék, tehát szinte laz egész Dunántúl. Ez a kerület egyúttal iskolá­ké rü let is. A császári főbiztos báró Hauer István, majd később br. sédeni Ambrózy Lajos; az ő nevével találko­zunk legtöbbször a líceumhoz a k. k. Statthalterei-től leér­kezett iratokon. A k. k. Statthalterei (csász. kar. helytartó­ság) nem is volt messze a líceumtól: ott székelt az Üjhelyi- házban. Az abszolutizmus mellett a másik eszme, amelyik aZ elnyomatás korát jellemzi: a germanisatio, amely törek­vésnek az iskolák életében nevezetes szerep jutóit. Érdekes, hogy iaz a Thun vállalkozott az új, hatalmas, német nyelvű monarchia megteremtésére, s a magyarság megsemmisíté­sére, aki 1842-ben Pulszkyhoz intézett levelében mint lel­kes cseh hazafi a német nyelv és kultúra közös veszedelme ellen izgat. Levelében így ír: «Magyarországon a magyar nemzetiség és nyelv annyira felemelkedett s annyira ér­vényre jutott, hogy józan ember nem is gondolhat arra, hogy ezt a német által kiszorítsa .3 Ez a belső ellenmondás, amely Thun személyében ilyen nyilvánvaló volt, jellemzi az egész Bach-korszakot. Ausztria, ez a heterogén népelem­ből összegyúrt állam akarja a nemzeti érzésében megerősö­dött magyarságot németté tenni, még pedig nem is néme­tek, hanem csehek, morvák s behódolt magvarok segítsé­gével. A oentralisationak es a germanisatiónak két fő rugója volt. Az egyik a megtorlást lihegő bosszúvágy. Ennek ter- Inészetes képviselője Jellasich,4 aki nem tudta elfelejteni csúfos vereségeit s azért tele szájjal hirdette «das MongoL lientum (értsd: magyarság) muss mit Stumpf und Stiel aus- gerottet werden». Ha egyszer meghódítottuk az országot, 2 Haynau: HirdetményT849. nov, 1. Magyar Hírlap 184!). 1—5. sz. 3 Kornis: Középiskoláink elnérrtetesítése. Egv. I’liil. Közt 1933. 129. lap. 4 Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus Magyarországon. I. k. 167. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents