Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

4

Ugyanakkor, amikor Bach igazságügyminiszter lett, bíZiták meg a közoktatásügyi tárcával Thun Leót. így felvonulnák hát az elkövetkezendő nehéz idők protagonistái|: Bach, Geringer, Haynau, Thun, — magyar fülnek, magyar szívnek keserű emlékeket idéző nevek.

Ezek az államférfiak a szabadságharc leverése után Magyarországgal szemben arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az ország minden régi kiváltsága az új hódítás' következtében megszűnt; s ezért a kormányzás terén a teljes abszolutizmust vezetik be. Még az 1848 március 4-iki ú. n. olmützi alkotmányi is félreteszik s Haynau 1849 okt. 24-én proklamálja ia kormányzás új módját.2 Nem feladatom ennek ismertetése, röviden mégis annyit, hogy Mar gyarországot öt kormánykerületre osztották be. Egyik kerület volt a soproni is. Sopronhoz tartozott: Sopron, Moson, Győr, Vas, Zala, Tolna, Somogy, Baranya vármegyék, tehát szinte laz egész Dunántúl. Ez a kerület egyúttal iskoláké rü let is. A császári főbiztos báró Hauer István, majd később br. sédeni Ambrózy Lajos; az ő nevével találkozunk legtöbbször a líceumhoz a k. k. Statthalterei-től leérkezett iratokon. A k. k. Statthalterei (csász. kar. helytartóság) nem is volt messze a líceumtól: ott székelt az Üjhelyi- házban.

Az abszolutizmus mellett a másik eszme, amelyik aZ elnyomatás korát jellemzi: a germanisatio, amely törekvésnek az iskolák életében nevezetes szerep jutóit. Érdekes, hogy iaz a Thun vállalkozott az új, hatalmas, német nyelvű monarchia megteremtésére, s a magyarság megsemmisítésére, aki 1842-ben Pulszkyhoz intézett levelében mint lelkes cseh hazafi a német nyelv és kultúra közös veszedelme ellen izgat. Levelében így ír: «Magyarországon a magyar nemzetiség és nyelv annyira felemelkedett s annyira érvényre jutott, hogy józan ember nem is gondolhat arra, hogy ezt a német által kiszorítsa .3 Ez a belső ellenmondás, amely Thun személyében ilyen nyilvánvaló volt, jellemzi az egész Bach-korszakot. Ausztria, ez a heterogén népelemből összegyúrt állam akarja a nemzeti érzésében megerősödött magyarságot németté tenni, még pedig nem is németek, hanem csehek, morvák s behódolt magvarok segítségével.

A oentralisationak es a germanisatiónak két fő rugója volt. Az egyik a megtorlást lihegő bosszúvágy. Ennek ter- Inészetes képviselője Jellasich,4 aki nem tudta elfelejteni csúfos vereségeit s azért tele szájjal hirdette «das MongoL lientum (értsd: magyarság) muss mit Stumpf und Stiel aus- gerottet werden». Ha egyszer meghódítottuk az országot,

2 Haynau: HirdetményT849. nov, 1. Magyar Hírlap 184!). 1—5. sz.

3 Kornis: Középiskoláink elnérrtetesítése. Egv. I’liil. Közt 1933. 129. lap.

4 Berzeviczy Albert: Az abszolutizmus Magyarországon. I. k. 167. 1.