Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

25

s a soproni fiúk is a szomszédos Németkeresztúrra, vagy Csepregre jártak tanulni. Csak a bécsi béke után, 1606-ban nyílhatott meg újra az intézet kiét osztállyal és két tanítóval. De 1633-ban már hat osztályú és oly szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiúk is, és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatott vallásüldözések miatt elbújdosott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei közül is.

E mellett a v német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis m agy a r evangélikus iskolája is. A XVII. század közepétől fogva az itt és a vidéken élő magyar nemesek, különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanáccsal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchenyi-tér) álló házát és tágas telkét és ott, ahol a líceum ma is áll, építik fel az új magyar gimnáziumot 1657- bfen. Ezzel ünnepük meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben), Lyceum Soproniense Hungaricum néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá teszi a német gimnáziuméval, úgyhogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zu am a Menyhért polgármester, iskolafelügyelő és gya- ra.'p ítiottia (ampüficavit) Lang Mátyás azt a gazdag kőin y ív ftárt, aonely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rektora Kövesdy Pál volt, jeles nyelvész, aki «Elementa linguae Hungaricae» címen magyar nyelvtant is írt.

A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épülettel együtt mindkét gimnáziumot elvették az evangélikusoktól. A szentgyörgyuteai Vittnyé- dy-házba a már 1636. óta erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita-gimnáziumot költöztették be. Ezt a házat, valamint a régebbi külvárosi iskolájukat nem is kapták vi ssza az evangélikusok; az épületet elvesztették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetve líceumb a, melyet időközben újra kellett felépíteni, mert az 1676-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak felerészben válassza az evangélikusok közül. |

1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceumnak, mert ez időtől kezdve egészen 1851-ig az