Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

26

ev. egyházközség a fenntartó, és az intézet az 1668- ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röschel János wittenbergi tanár új tantervet készített számára, tanítványa, Deccard János pedig, ki 1712—1740-ig volt az iskola igazgatója, a reális tárgyakra terelte az iskola figyelmét. Utódai közül különösen Hajnóczy Dániel (1718- 1758). és Ribini János (1747—1758) váltak ki. A tanítást Comenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nyelvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneumot, amelynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jótevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a h á l a ünnep ély t (az évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 270—300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és Ibeológiai tárgyakat is tanítanak, bár ezek tilosak, mert a kormány a prol. iskolákat a grammatikai fokig igyekszik leszorítani. Az ellenőrzést az iskolák felett a jezsuiták gyakorolják. i

A felvilágosodás korában a Ratio Educationis és a türelmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1785-ben készült tan tervvel, mely a gimnázium kéL felső osztályából (a prímából és a secundából) három évfolyamú líceumot alkot, melyben a filozófiának, theológiának és a jogtudománynak külön szaktanára van. 1793-ban pedig az ú. n. retorikai osztály is kétévfolyamú lesz, úgyhogy a tulajdonképpeni gimnázium 5 osztályból (donatus, grammatika, syntaxis és a kétévfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó líceumi kurzus 3 osztályából, az egész i n t é z e t, tléhátnyolcos z- tályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ezidőben alkotott állandó iskolai bizottság' tartja fenn.

(Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv mellett az idegen nyelvek 'német, olasz, angol, francia) tanulásában ‘és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határán messze túllépő «M agyar Társa ság»-nak megalapításában (1790) jut kifejezésre. Ennek évenként tartott Ö r ö m ü n n e p»-ei abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény számba mentek.

1825-ben az iskola épületét újra építették és ebben az alakjában állott fenn 1893-ig. Akkori homlok- köve «Aedes Musis Erectae 1825.» felirattal most is megvan az udvar felőli bejárat fölé a falba illesztve.

il829-ben a líceum keretében megkezdi a gyülekezet u külőin tanítóképzést is Szabó József líceumi tanár vezetése mellett. 1836-ban pedig kétosztályos külön reáliskolát állít fel, mely 1868-ig fennállott. Ennek