Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938
20 tanári állásra, meg is választották,37 de a kormány nem erősítette meg. Kár! Ű leLt volna az egyetlen püspök-taná- runk. így járt különben Késmárkon Hunfalvy János; Selmecbányán az igazgatót: Breznyik Jánost kergették el, mert rósztvett Komárom védelmezésében.38 Ennyi akadályon keresztül az újjászervezett 8 osztályos, 12 tanárral ellátott, de még mindig nem nyilvános jogú iskola 1853 szeptemberében megnyílt. Eltol az évtől kezdve vannak iskolai értesítők, ettől az időLől kezdve vannak meg a tanári kari értekezletek jegyzőkönyvei. A nyilvánossági jog tekintetében a kormánynak még mindig voltak követelései. így a teológia és a gimnázium még együtt voll; ezeknek Leljes elkülönítését kívánta a minisztérium. Ez is megtörtént 1851 szeptemberében. az 1854— 55-ik tanévben Müllner Mátyás és Pálfy József már csak a teológián tanítottak.39 37 «Haubner Máté úr is azon remény fejében kijelöltetvén, hogy a magas kormány nem fogja tőle megtagadni az engedélyt tanári hivatal viselhetésére, melyért egyébberánt folyamodványát már felsőbb helyre fel is terjesztette». (Az Egyházkerületi Oskolai Bizotmány 1853. jún. 21., 22. gyűlésének jegyzőkönyve.) 38 A sárospataki főiskola ellen igen erős volt a kormányhatalom ellenszenve, mert tanárai s tanulói lelkesen resztvettek a szabadság- harcban. A nyilvánossági jogért folytatott tárgyalások során azt követelte a kormány, hogy az egyházkerület a superintended aláírásával állítson ki kezességlevelet arra vonatkozólag, hogy a pataki tanárok a jövőben minden tekintetben korrekt politikai és erkölcsi magaviseletét fognak tanúsítani. Az egyházkerület ezt a kívánalmat méltatlankodva visszautasította: «Tanáraink becsülete és tekintélye ellen vétenénk, mely tanári működésük hatását is rontaná, ha egyházkerületünk felőlük erkölcsi és politikai tekintetben kezességlevelet adna ki». Valószínűleg az egyházkerületnek ez a gerinces álláspontja okozta, hogy a sárospataki iskola a nyilvánossági jogot nem kapta meg. Eilend József: A sárospataki főiskola és az Entwurf. Magyar Pedagógia. 1915. 612. lap. 39 Az 1854. nov. 28—29-én tartott egyházkerületi gyűlés tárgyalta a cs. kir. helytartósági osztály leiratát, amelyben három pontnak sürgős elintézését kéri, amíg ezek el nem intéződnek, a nyilvánossági jogot nem adhatja meg. A három kívánság közül kettőt az egyházkerület már előbb teljesített, nevezetesen: 1. Külön igazgatót választott a gimnáziumnak Király József Pál személyében s 2. az 1854/55. tanév elejétől a gimnáziumot a teológiától és a tanítóképzőintézettől elválasztotta. A harmadik feltétel volt a legsúlyosabb, hogy, t. i. német nyelven több tantárgy taníttassák. Az egyházkerület mindeddig ragaszkodott ahhoz az álláspontjához, hogy a tannyelv egyedül a magyar, legfeljebb abba egyezett bele (1854. júl. 26-iki közgyűlés 24. p.), hogy a német órák száma kétszer annyi legyen, mint a magyar óráké. Látva azonban, hogy a merev elzárkózással a nyilvánossági jog megadását vagy nagyon elhalasztaná, vagy egyáltalán lehetetlenné tenné, engedményeket leit a kerület. E szerint német a tannyelv a következő tantárgyakban: 1. a német literatuna, 2. a természetrajz a felgymnasium azon osztályaiban, melyekben a tanulók ezen tárgyakat utószor hallgatják, 3. az alsóbb osztályQkban a vallás a németajkúnknak, 4. a klasszikus könyveknek német nyelven is magyarázata, 5. német Írásgyakorlatok a felsőbb osztályokban, 6. a német nyelv mint tantárgy minden osztályban olyfor- mán, hogy a miagyar nyelvre 16, a németre 24 óra esik hetenként. Ezt a tervezetet a kormány elfogadta. A kormány részéről a tárgyalásokat Mikulás János»iskolafelügyelő vezette. Ö adott a kormánynak szakvéleményt a líceum helyzetéről.
