Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938
21 így az anyagi, szervezeti, tannyelvi kérdések tisztázása után végre megérkezett az 1855 március 23-ről keltezett miniszteri rendielet, amely a nyilvánossági .jogot az intézetnek visszaadta«40 Kolbenheyer Mór a Protestantische Jahr- bücherben számol be a líceum történetében beállott fordultairól: Das öffentliche (Ober,gymnasium in Oedenburg» címen.41 Április 15-én nagyszabású ünnepélyt rendeztek a nevezetes esemény emlékére, amelyen Király József Pál németül, Pálfy József magyarul méltatta a nap jelentőségét, Kolbenheyer Mór költeményt írt: Wir stehen am Ziele Nach dem wir so lang Mit heissem Gefühle Ge sehnet uns bang. Die Schule, der Acker Das Geistes ist frei, Gott gebe, dass wacker Bestellet er sei. Die Schule, die Halle Des Wissens ist drei, Gott segne uns Alle, Dass frisch sie gedeih! Die Schule, ein Tempel Der Bildung geweiht, Sie trage den Stempel Der strebenden Zeit! Az evangélikus iskolák közül a felsőlövői algimnázium nyerte el legelőször a nyilvánossági jogot 1852 május 30-án, a református gimnáziumok közül a nagykőrösi és debreceni 1853-ban, Eperjes 1855 október, Késmárk 1856 november havában lett nyilvános iskola. Hogy milyen nagy volt a jelentősége az iskola 'élete szempontjából a nyilvánossági jog megadásának, szemléletesen rajzolja a már említett Placskó István szarvasi esperesnek Király József Pálhoz írt, 1855 április hó 20-ról keltezett hol húmoros, hol komoly hangú levele. Szarvas későbben kapta meg a nyilvánossági jogot, mint Sopron s így vágyódva tekintettek Sopron felé. A levél eredetije német; fordítása, illetőleg egyes részteleinek a fordítása így hangzik:42 «Kedves Barátom! Amikor a tollat kezembe veszem, ez alkalommal ezer és ezer gondolat tolong agyamban s ezer és ezer érzelem szívemben. Természetes, mert hisz a mi régi viszonyunk kizökkent a vágányából s mi új constella- tíóba kerültünk egymáshoz, amelyben mi óriási távolságban tőletek emeljük felétek szemeinket s titeket több ezer naptávolságban fejünk felett olyan nimbusban látunk, hogy első kábulatunkban nem tudjuk, vájjon szemeinket binocu- lar-teleskoppal fegyverezzük-e fel s titeket a magas polcotokon így hozzunk közelebb hozzánk, vagy lemondva a mi régi baráti, kedves confidentiánkról, az alázatosság csuhájába bújjunk s előttetek, akik az egyedül üdvözítő nyilvá« Ko. Lt.<5231. II. 1010. — Ko. Lt. 5231. II. 1010 Részletes utasítás a berendezkedésre. Rendelet 1855. máj. 7. < 41 Prot. Jahrbücher für Oesterreich 1855. 2. Jahrgang, II. Hälfte. 262. 1. Király J- P. beszédével. 42 Líceumi levéltár, 1855. cs.
