Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

17

:úgy hölgy az 1854/55-iki iskolai évben a felső két osztályt megszüntette s eddigi gimnáziumát négy osztályú reálgimnáziummá alakította át. a felesleges tanárokat elbocsátotta.29 Tanácstalanul állt a Selmecbányái ev. iskola is. 1856-ban már úgy próbálják a tanárok fizetését pótolni, hogy erre a célra sorsjátékkal egybekötött táncmulatságot rendeztek. Menekültek is innét a tanárok; ekkor jött hozzánk Selmecről Király József Pál.30

A késmárki, eperjesi iskolákat úgy akarták fenntartani, hogy az egyházkerületi iskolai gyűlés minden lélekre évi egy garas adót vetett kit31 Ezt az adózást azíonhan a kormány nem engedte meg.

Debrecenben Szoboszlai Pap István püspök 1852 januárjában hatalmas szózatot intézett a magyar reformátusokhoz és külön levelet a debreceni egyházhoz, felhíván őket az adakozásra, hogy meg lehessen menteni az ősi kollégium végveszélyben forgó gimnáziumát. A felhívásnak nagyszerű eredménye lett, félév alatt több mint 80.000 forint gyűlt össze s több mint 5000 forint évi járadék.32 Az iskola átszervezése az 1853/54. tanévben itt is megtörtént.

Líceumunk fenntartó testületé, a dunántúli egyház, kerület oldotta meg tán leghelyesebben az összeg előteremtésének ügyét. Megállapította, hogy az átalakítás évi 7000 forintba kerül. Ezt az összeget a gyülekezetekre az állami adó arányában kivetette s minden egyes gyülekezettől térítvényt vett, hogy a ráeső összegnek befizetésére kötelezi magát. A 194 gyülekezet között mindössze 5 akadt,33 amelyik vonakodott, a túlnyomó nagy többség elismerésre- méltó buzgósággal, sőt lelkesedéssel vállalta a terheket.31 De nehogy elbízzuk magunkat mint dunántúliak, megemlítem az egyházkerületnek egy másik határozatát is, amely már nem volt olyan szerencsés, mint a líceum pénzügyeire vonatkozó. A tolnai esperesség iskolájától, a szentlőrinci algimnáziumtól is megvonta a nyilvánossági jogot a kormány. A tolnaiak esdekelve fordultak az egyházkerülethez, segítsen rajtuk. Az egyházkerületnek azonban éppen elég gondol okozott a líceum is s azért a következe határozatot hozta: «Más módot egyelőre még a baj orvoslása körül nem találván, elrendeli, hogy a szükségelt két tanári í'ize,29 Batizfalvi: A budapesti ev. gimn. története.

30 Breznyik-Havatsek-Király: A Selmecbányái ág. h. ev. kerületi lyceum története.

31 Hörk: Az eperjesi kollégium története. 190. 1.

32 Zsigmond F.: A debreceni református kollégium története. 176. 1.

33 Protestantische Jahrbücher. 1855. II. 271. 1.

31 «Jogos büszkeséggel és örvendező hálával Isten iránt, aki a szíveket irányítja, mint a patakokat, kell itt feljegyeznünk a jelen és az Utókor számára a megérdemelt dicséretet s köszönetét, hogy a dunántúli evangélikus egyházkerület gyülekezetei készséggel kötelezték magukat, még pedig térítvénnvel bizonyos évi összegek megtérítésére» Kolbenheyer: Das öffentliche Obergvmnasiuin in Oedenburg. Prot, Jahrb. 1855. II. 264.