Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1938

16

városi gyülekezet s hozzája, valamint ezekhez minden kerületi határozatok hivatalos úton megküldessenek.

Ugyanekkor szervezi pontosan az egyházkerület az iskolai nagy és kis bizottságokat is.

A líceum ezzel fennállásának során harmadik fenntartójához érkezett. Az első volt Sopron városa (1557—1682), a második soproni ev. egyházközség (1682 —1851) s most a harmadik a dunántúli egyházkerület (1851-től napjainkig).

V. Az egyházkerület és a kormány tárgyalásainak ütköző pontjai. A költségtöbblet biztosítása más protestáns iskolánknál és nálunk.

Ettől fogva tehát az egyházkerület és a kormány között folyik a harc. Az igazgató, a mozgékony Király József Pál híven és sikeresen veszi ki részét a harcokból. E küzdelmek idején írja neki Michnay Endre, a pozsonyi líceum igazgatója:27 «Önök erősen dolgoznak, izzadnak, fáradnak a nyilvánosság jelvének kivívása körül, Isten szerencséltesse iparkodásukat, hogy ne legyenek kénytelenek többet engedni, mint amit már engedtek».

A nehézségek különösen két pont körül foroglak. 1. A líceumnak csak hét tanára volt, az Entwurf szakrendszere következtében 12 tanárra volt szükség, 5 tanár fizetéséről kellett tehát gondoskodni. 2. A tannyelvre vonatkozólag a kormány vegyes tannyelvet akart, az egyházkerület pedig csak a magyar nyelvet akarta elismerni tannyelvnek; arra azonban ügyelni kívánt, hogy a német nyelv minél tökéletesebben taníttassák. Természetesen nemcsak a líceum átszervezésének, hanem minden 'egyes protestáns iskola átalakításának ez a két pont voll az akadálya. Érdekes, hogy a fenntartók a szükséges összeget milyen különböző módon biztosították.

Legkönnyebben megoldotta a kérdést a nagykőrösi református gimnázium. A városi közgyűlés 1851 jan. 8-án kimondta, hogy az iskola új szervezésére és fenntartására szükséges évi 8tMX) pengő forintot magára vállalja.28 Meg is volt az eredmény. Nagykőrös volt az első ref. iskola, amelyik a nyilvánossági jogot s hozzá Thun dicsérő elismerését 1853 aug. 8-án megkapta. De hol volt még egy ilyen gazdag és áldozatkész város! Másutt egész egyházkerületek alig-talig bírták a terhel. Nagykőrösnek ez az áldozatkészsége tette lehetővé, hogy olyan tanárok kerüllek itt össze a Bach-korszakban, mint Mentovich Ferenc, Szász Károly, Arany János, Szilágyi Sándor, Salamon Ferenc, Szabó Károly, Ballagi Károly. A budapesti ev. gimnázium ellenben a szükséges összeget egyáltalán nem tudta előteremteni,

21 Lie. lev. tár. 1853. cs.

28 Ádám—Joó: A nagykőrösi ev. ref. főgimnázium története. 20 1.