Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1936
s a soproni fiuk is a szomszédos Németkereszlúrra, vagy Csepregre járlak tanulni. Csak a bécsi béke ulán, 1606-ban nyílhatot meg újra az intézet két osztállyal és két tanítóval. De 1633-ban már hat osztályú és oly szépen virágzik, hogy újra felkeresik vidéki fiúk is, köztük jelentékeny számmal magyarok és igen sokan látogatják az Ausztriában, Stájerországban folytatóit vallásüldözések miatt elbújdosott és itt letelepedett osztrák főnemesek gyermekei közül is. E mellett a német-latin gimnázium mellett már a bécsi béke óta volt Sopronnak egy kis magyar evangélikus iskolája is. A XVII. század közepétől fogva az itt és a vidéken élő magyar nemesek, különösen a lelkész- és tanítóképzésre való tekintettel ezt igyekeznek kifejleszteni. A német polgárság a városi tanáccsal együtt buzgón támogatja őket. Megveszik Türk Lászlónak az akkori Hosszúsorban (ma ez a része Széchenyi-tér) álló házát és tágas telkét és ott, ahol a líceum ma is áll. építik fel az új magyar gimnáziumot 1657- ben. Ezzel ünnepük meg az első ev. iskola alapításának 100 éves fordulóját. Ennek az új magyar gimnáziumnak, melyről már ez időben (1661-ben), Lyceum Soproniense Hungaricum» néven történik említés, tantervét a városi tanács már 1659-ben azonossá teszi a német gimnáziuméval, úgyhogy ezáltal annak valóságos párhuzamos intézetévé lesz. Ez időben alapította (inchoabat) Zu an a Menyhért polgármester, iskolafelügyelő és gyarapította (amplificavit) Lang Mátyás azt a gazdag könyvtárt, amely ma is az iskola birtokában van. A megújult iskola első kiváló rectora Kövesdy Pál volt, jeles nyelvész ,aki «Elementa linguae Hungaricae» címen magyar nyelvtant is írt. A Wesselényi-féle összeesküvés után bekövetkezett vallási üldözés idején a soproni ev. papokat és tanítókat is a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézték s több egyházi épületlel együtt mindkét gimnáziumot elvették azcvan gél i k u so k l ó 1. A szén tgyörgy utcai Vittnyé- dy-házba a már 1636 óla erős ellenállás után Sopronba telepített kis jezsuita-gimnáziumot költöztették lie. Ezt a házat, valamint a régebbi kü 1 váro si iskolájukat nem is kapták vissza az evangélikusok; az épületet elvesztették, az intézet pedig beleolvadt a 8 évi szünetelés után 1682-ben (a soproni országgyűlés után) újra megnyílt magyar gimnáziumba, illetve líceum b a, melyet időközben újra kelleti felépíteni, mert az 1676-iki nagy tűzvész alkalmával leégett. Fenntartója sem lehetett a városi tanács, mert azt 1672-ben nagy pénzbírsággal arra kényszerítették, hogy tagjait csak felerészben válassza az evangélikusok közül. 1682-től fogva tehát új korszaka kezdődött a líceum6