Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1936

nak, mert ez időtől kezdve egészen 1 851 -ig az ev. egyházközség a f enntarló és az intézet az 1668-ban készült szervezettel alkotott egyháztanácsnak van alárendelve. Az újonnan megnyílt iskola csakhamar új fejlődésnek indult. Röschel János wittenbergi tanár új tantervet készített számára, tanítványa, Deccard János pedig. ki 1712—1710-ig volt az iskola igazgatója, a reális tárgyakra terelte az iskola figyelmét. Utódai közül különösen Hajnóczy Dániel (1718—i758), Ribini János (1747 1758)

váltak ki. A tanítást Comenius nyomán reálisabb szellem hatotta át, az idegen nyelvek tanítását, a latinét is a magyarral kötötték össze. Gazdag alapítványok segítségével szilárd alapra fektették az alumneumot, amelynek nyomai már a XVI. században kimutathatók. Az alapítók, jól- tevők emlékezetére ez időtől fogva tartják a hálaünnepélyt (évzáró ünnepéllyel kapcsolatban). Az iskolának 6 osztálya, 270—300 tanulója van. A felső osztályban filozófiai és theológiai tárgyakat is tanítanak ,bár ezek tilosak, mert a kormány a prot. iskolákat a grammatikai fokig igyekszik leszorítani. Az ellenőrzést az iskolák felett a jezsuiták gyakorolják.

A felvilágosodás korában a Ratio educalionis és a türelmi rendelet következtében még inkább kialakul az intézetnek líceumi jellege az 1785-ben készült tantervvel, mely a gimnázium két felső osztályából (a prímából és a secundából) három évfolyamú líceumot alkot, melyben a filozófiának, theológiának és a jogtudománynak külön szaktanára van. 1793-ban pedig az ú. név. retorikai osztály is kélévfolyamú lesz, úgyhogy a tulajdonképpeni gimnázium 5 osztályból (donatus, grammatika, syntaxis és a kétévfolyamú retorika), a hozzácsatlakozó líceumi kurzus 3 osztályából, az egész intézet tehát nyolc osztályból áll. A fenntartó gyülekezettel a szükséges érintkezést az ezidőben alkotott állandó iskolai bizottság tartja fenn.

Az ifjúság öntevékenysége a magyar nyelv mellett az idegen nyelvek (német, olasz, angol, francia) tanulásában és hazánkban az első önképzőkörnek, a jelentőségével egy iskolai önképzőkör határán messze túllépő «Magyar Tár- s a s á g» -nak megalapításába n (1790) jut kifeejzésre. Ennek évenként tartott «Örömünep»~ei abban az időben valóságos országos hatású irodalmi esemény számba mentek.

1825-ben az iskola épületéi újra építették és ebben az alakjában állott fenn 1893-ig. Akkori homlokköve «Aedes Musis Erectae 1825.» felirattal most is megvan az udvar felőli bejárat fölé a falba illesztve.

1829-ben a líceum keretében megkezdi a gyülekezet a külön tanítóképzést is Szabó József líceumi tanár vezetése mellett. 1836-ban pedig két osztályos külön reáliskolát állít fel, mely 1868-ig fennállott. Ennek