Evangélikus egyházkerületi liceum, gimnázium, IV-VIII reálgimnázium, Sopron, 1936

Lahne Frigyes és Ulber Mátyás vollak jelen tanárai, míg a líceumban ez időszakban Rails Péter (1799—1824, Seybold Pál és Hetyésy László működtek nagy sikerrel. A líceum virágzását mutatja az, hogy 1827-ben 408 tanulója van, köztük 96 alumnista. Az alumjieum fenntartására 1810-től fogva kivetés szerint külön adóznak az egyházkerület gyülekezetei. Az 1825—28-iki országgyűlés szülte nemzeti ébredés hívta életre a «D eákkú t i várme- gyé»-t, melyben az intézet ifjúsága az autonom prot. egyházkerület vonásaival színezett magyar vármegye formájában alakult egyesületté a magyar viselet, magyar zene, magyar tánc és a magyar nymlv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisával tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagyarosodása ügyének. Ezenkívül if júsági torna egyesületév el a rendszeres testgyakorlásnak, a Deákkút és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépítő Egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a ma is működő T) i á k s e g é ly e z ő e gye s ü 1 e t- nieLa gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsíró körnek lett úttörője. 1868-ban készült selyemzászlaját ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága.

Az 1841-ben megállapított zay-ugróéi tantervet, melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egységessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meghonosította a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar nyelvet, — 1842-ben léptette életbe az intézet. A teljes gimnázium e szerint 6 osztályú lett s hozzájárult a líceum 2 bölcsészeti, 2 theologiai és jogi évfolyama. A tantervkészítő bizottság jegyzője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, aki 1853—61-ig igazgatója volt és még a 80-as évek legelején is tanított. Tanártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861—69-ig és 1877 89-ig), Tatay István, Petrik Ján. Jak. (igazgató 1869—76-ig). Pálfy József, Doma- novszky—Endre, Lehr András tűnlek ki.

A szabadságharc után bekövetkezett abszolutizmus a T hun-féle O r gani sa t i on sen t wu rf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a közép i s k oIának 8 oszli- tályúvá való fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezel az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 1851-ben' kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtári, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) átadta a d unántúli ág. h. e v. eg y h á z- kerületnck. Míg azonban egyházközség és egyházkerület megegyeztek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő és az abszolút kormány az isko 1 á- t ó 1 megvonta a n y i 1 v á n o s s á g i jogot. Csak 1855-