Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1928
13 zene, magyar tánc és a magyar nyelv ápolása céljából s különösen évenként tartott majálisaival tett igen nagy szolgálatot Sopron megmagyarosodása ügyének. Ezenkívül ifjúsági torna- egyesületével a rendszeres testgyakorlásnak, a Deákkút és a hozzávezető erdei út gondozásával a ma virágzó Városszépítő egyesületnek, szegény tanulók segélyezésével a ma is működő Diáksegélyző egyesületnek, a gyorsírás felkarolásával a máig is virágzó gyorsíró körnek lett úttörőjévé. 1868-ban készült selyem zászlóját ma is kegyelettel őrzi és ünnepélyeken használja az intézet ifjúsága. Az 1841-ben megállapított Zay-ugróci tantervet, — melynek minden eddigivel szemben előnye volt, hogy a tanítás egységessé tétele által lehetővé tette az átlépést egyik intézetből a másikba, a reális tantárgyaknak is kellő teret engedett, meghonosította a szakrendszert és kötelezővé tette a magyar nyelvet, — 1843-ban léptette életbe az intézet. A teljes gimnázium e szerint 6 osztályú lett s hozzájárult a líceumnak 2 bölcsészeti, 2 theológiai és jogi évfolyama. A tantervkészítő bizottság jegyzője Király József Pál soproni líceumi tanár volt, aki 1853—61-ig igazgató volt és még a 80-as évek legelején is tanított. Tanártársai közül különösen Müllner Mátyás (igazgató 1861—69-ig és 1877—89-ig) Tatay István, Petrik Ján. Jak. (igazgató 1869—76-ig), Pálfy József, Domanovszky Endre, Lehr András tűntek ki, A szabadságharc után bekövetkezett abszolutismus a Thun- féle Organisationsentwurf-ot erőszakolta prot. iskoláinkra is és azzal a középiskolának 8 osztályúvá való fejlesztését követelte 12 tanárral, megfelelő múzeumi és szertári felszereléssel. A gyülekezet az ezzel járó terheket nem bírta volna el, azért az 1851-ben kötött megegyezéssel az intézetet (épületet, könyvtárt, tanszereket, gyűjteményeket a tulajdonjog fenntartásával) átadta a dunántúli ág. h. ev. egyházkerületnek. Mig azonban egyház- község és egyházkerület megegyeztek egymással, letelt az új tanterv elfogadására kitűzött határidő és az abszolút kormány az iskolától megvonta a nyilvánossági jogot. Csak 1855-ben adta azt vissza, mikor kemény küzdelem után az egyházkerületet rá tudta kényszeríteni annak a feltételnek elfogadására, hogy néhány tantárgyat németül fognak tanítani. Valójában azonban egyetlen tantárgy tanítása se történt német nyelven, csak annyi, hogy iskolavizsgálat alkalmával a németül is tudó soproni fiuk feleltek. 1853-ban lépett életbe a megegyezés s így ez időtől fogva a dunántúli evang. egyházkerület az iskolafenntartó. Az Organisationsentwurf csak 1861-ig maradt érvényben, a nyolc osztályt és érettségi vizsgálatot azonban továbbra is fenntartotta az egyházkerület. Viszont a Thun-féle tanterv által elválasztott theo- logiát újra szorosan egyesítette a gimnáziummal közös líceumi igazgatóság alatt. Visszaállította az 1851 óta szünetelt jogi évfolyamokat is, de ezek 1864-ben már megszűntek. 1865-ben alakult meg az Ifjúsági magyar gyorsírókor, mely
