Evangélikus egyházkerületi liceum, reálgimnázium, Sopron, 1928
14 csakhamar elismert jó folyóiratot is adott ki litografálva Soproni Gyorsíró címen. Ugyanez évben alakult meg a Diáksegélyző egyesület és ez idő óta működik az Ifjúsági gyámintézet is, 1869-ben pedig a zene elméleti és gyakorlati művelésére az Ifjúsági zenetársaság alakul meg, mely utóbb a ma is működő Ének- és zenekör-ré bővül. Ugyanez időben a német nyelv művelésére Német társaság is alakult az ifjúság körében. 1875- ben Karsay Sándor superintendens buzgólkodása a tanári nyugdíjintézetet teremti meg. Az 1883. évi XXX. t.-c. kel alkotott új középiskolai törvény lehetővé tette, a fejlődés pedig rákényszerítette az intézetet az államsegély igénybevételére annál inkább, mert az 1890. XXX. t.-c.-el szervezett görögpótló tanfolyamok bevezetése új terhet rótt a fenntartóra s új tantermeket tett szükségessé. Az 1825-ben épült iskolaépület nem felelhetett meg többé a fokozott követelményeknek. 1894-ben tehát átépítették, kétemeletes hosszú szárny- épülettel és külön tágas tornateremmel kibővítették és szeptember 11-én a kormány, a város és az egyházkerület képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen felavatták. Ebben az alakjában áll ma is. Ugyanez idő óta élvez az intézet fenntartási államsegélyt is az állammal kötött s 1908-ban megújított szerződés alapján, mellyel az 1894Í95. tanévvel az állami tanterv is életbe lépett. Kormányképviselőt 1884 óta küld a kormány az érettségi vizsgálatokhoz s ugyanazon év óta gyakorolják az állami felügyeletet a tanker, kir. főigazgatók. Ebben az átmeneti időben Poszvék Sándor (Müllner Mátyás utódja az igazgatóságban 1889—92-ig, azután theol. akad. igazgató 1908 ig) és Gorobocz Miklós (igazgató 1892—1904-ig vezették az intézetet s mellettük mint tanárok Malatides Sándor, Thiering Károly, Scheffer Károly, Fehér Sámuel, Veres József, Góbi Imre, Haníffel Sándor, Renner János, Fejér Lajos, Marusák Pál, Gecsányi Gusztáv, Király Béla és Vojtkó Pál működtek az ifjúság nevelése és oktatása terén nagy sikerrel. Ugyanez időben 1892-ben válik el egymástól és nyer külön igazgatást a theologia és a gimnázium. A tanítóképző már 1857-ben az intézet háromszázados fennállásának megünneplésével kapcsolatban nyert külön hajlékot s lett önállóvá. Ugyancsak 1892-ben történt az iskolaorvosi állás és vele az egészségtan tanításának rendszeresítése is. A két, illetőleg három intézet között vannak azonban még továbbra is bizonyos közös ügyek (tápintézet, ösztöndíjak stb,), van ez ügyek intézésére egy ideig közös líceumi igazgató is, sőt a theol. akadémia és főgimnázium 1908/09-ig mindig közös évi Értesítőt is adnak ki. Amit negyedfélszáz év küzdelme és szenvedése összekovácsolt, nem lehetett azt olyan könnyen szétválasztani. A teljes gazdasági különválás csak 1908-ban történt meg úgy, hogy a „líceum“ nevet, tekintettel annak történeti múltjára tovább is fennlartandónak mondotta ki az egyházkerületi közgyűlés és annak használati jogát a főgimnáziumra ruházta. Az 1924. évi szeptember 1-én életbe léptetett új középiskolai
