Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1916

20 lehetetlen, hogy ez a nagy, igaz szeretet a jövendőnek képét szebbé ne változtassa. Ezen az utón nyúlik be Istennek keze ebbe a nagy világfelfordulásba és teszi jóvá azt, amit az em­berek elrontottak. Itt lesz nyilvánvalóvá, hogy a háború után elsősorban is a nevelés ügyének kell előtérbe jutnia, mert az ellentétek összeütközése óriási eltolódásokat, változásokat hoz ugyan létre, de a végső eredmény attól függ, hogy a nagy földrendülés által uj keretekbe helyezett életnek vérrel, könnyel áztatott talajába mit vetünk bele ? Itt lép föl szinte kényszerítő erővel annak szükségessége, hogy a háború után az összes reformok közül az első egy uj embertypus, a szép lelkíj, a nagy harmóniában élő, derült, boldog ember kiművelését szolgáló nevelés ügyének a reformja legyen. A gyakorlati keresztülvitelben azután a háború utáni nagy nevelési feladatok sikeres megoldása elsősorban is az iskola munkájának és a szülői ház, illetve vidéki tanulók esetében a szülőket helyettesítő szállásadók pedagógiai eljárásának teljes összhangzásától, a nevelés e két fontos tényezőjének a nagy nevelési eszmény szolgálatában álló együttműködésétől függ. Minthogy pedig a vidéki tanulók elhelyezése ügyében a jelzett cél által feltételezett s a magasabb nevelési követelményeknek megfelelő u. n. externátus szervezésére társadalmi viszonyaink­nál fogva nem gondolhatunk, nem marad más hátra, mint egy a jövendőbeli pedagógiai kivánalmaknak teljesen megfelelően szervezett „Diákotthon“ létesítése, ahol a vidéki tanulók lakást, ellátást nyernének, céltudatos gondos nevelésben részesülnének, ahova a szülők teljes megnyugvással, bizalommal helyezhetnék el gyermekeiket. Most amidőn a reformáció négyszázados évfordulójának emlékezetére létesítendő líceumi „Diákotthon-alap“ érdekében, u. n. „alapító ünnepélyére gyülekeztünk egybe, legalább főbb vonásaiban meg kell állapítanunk a tervet, nyilvánosságra kell hoznunk azt, hogy tulajdonképen milyen intézményt akarunk létesíteni a líceumi „Diákotthonéban, tehát mire kérünk, miért agitálunk ? A nevelés fundamentuma a világnézet, az az alapvető kér­dés: mi az élet célja, mi az ember rendeltetése s mely utón jutunk el annak betöltésére ? A „Diákotthon“ megalapításánál

Next

/
Thumbnails
Contents