Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium, Sopron, 1916

11

A lovag Toldi Miklós, mikor szenny éri a páncélját és szerelmetes szivén ott őröl a késő bánat, mintha csak azt kiáltaná felénk: okuljatok én rajtam; a férfiú pillanatnyi meggondolatlanságának hosszú vezeklés az ára! Ha meg a sirját ásó öreg Toldihoz fordulunk (Bencével együtt) -mi is a kiván- csiskodó kérdéssel:

„Ki belé feküdjék, hol vagyon a halott?“ nem azt a szívreható feleletet nyerjük-e mi is : ha egyszer elöregedtünk, ha meghaladott bennünket a világ, akkor nem számítunk többé az élők közé, mert

„Hajt az idő gyorsan rendes utján eljár,

Ha haladunk, felvesz, ha maradunk, nem vár“ íme mennyi tanulság ifjúnak, férfiúnak, öregnek csupán csak a Toldi-trilógiában.

Azonban Arany többi költeményei is ily nagy tanulságokat sugároznak ki. Vallásos érzésével komoly, szigorú erkölcs párosult; méltán nevezték el a lelkiismeret költőjének. Szerinte az élet nem más, mint alkalom kötelességeink hű teljesítésére. Ez az éber lelkiismeret jellemzi az embereit is, különösen ballada-hőseit. Ezeknek a sorsa hirdeti legtisztábban a költő egész erkölcsi világnézetének egyik -alaptételét: amint a jó tett önmagának jutalma, viszont a bűn önmagában hordja a bün'nő- dést. Ez az erkölcsi törvény érvényes minden halandó emberre. V. László király megszegi esküjét; menekülni szeretne háborgó lelkiismerete és a nemzet haragja elől; de épen a halál torkába fut. Edward máglyára hurcoltatja az ötszáz vélsz énekest s milyen szigorú Ítéletet tart felette a lelkiismerete; szünetlenül hallania kell, amint

...„túl síp-dobon,

Riadó kürtön át,

Ötszáz énekli hangosan A vértanuk dalát.“

Milyen rettenetes a bünhődése a szegény szerencsétlen Ágnes asszonynak azért, hogy cinkosává szegődött férje gyilkosának. Bele kell őrülnie bűnének a tudatába s egy hosszú életet lelki setétségben végigtengődnie Szörnyű bűnök, megrendítő büntetések. Ámde Arany szerint sokszor a csekély hiba is nagy következményekkel jár! Kund Abigél nem követett el.