Evangélikus egyházkerületi liceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1907
„Gondolkodni kezdék a régi napokról és az elmúlt időknek esztendeiről. “ A régletiint korszak titokzatos vonzóerőt gyakorol a lélekre. Az ember fáradhatlanul törekszik a múltnak elmosódó képét mindig világosabb, tisztább vonásokban idézni fel újra, bogy láthassa, mikép folyt hajdan az életharc, mely a föld szülöttére vár? mily vágyak, célok dobogtatták akkor a kebelt? Hogyan állták meg helyüket az elődök a balsorssal szemben? Ha fellebbentjük a múltnak fátyolét: hazánknak negyed fél század előtti korából, lélekrázó szomorú események sora tűnik elénk, amelyek végpusztulással fenyegettek mindent, ami egy nemzet előtt drága. Az a sír, amelyet Mohácsnál a török fegyver ásott: eltemette az egyetértést, a nemzeti királyságot, a függetlenséget. A Duna, Tisza völgye kelet és nyűgöt élethalál-harcának lett színhelye, amelyen egyik vidék a másik után ülté fel a sivatag képét. A belviszálytól is dúlt magyarnak régi dicsősége, mint megostromolt várfokáról a lobogó, foszlányokká tépve esett porba. Úgy látszott, hogy a sorskerék által legázolt hazának csillaga örökhomályba száll s egén többé új hajnal nem hasad. E zord időkről emlékezve elmondhatjuk a költővel: „Isten csudája, hogy még áll hazánk.“ De a Gondviselés nem hagyta el azt a nemzetet, mely itt hazát alkotva oly nagy hivatást teljesített, midőn századokon át küzdött, vérzett a keresztyénség s a míveltség védelmezésében. Az egyházi téren — Némethonban -— megindult mozgalom, a reformáció, mely az önállóságra törekvést, a lelki szabadságnak béklyóiból kibontakozását, a hivő léleknek az élet italáért az eredeti forráshoz: a szent igéhez visszatérését jelenté: utat talált hozzánk is. És míg eszméi átrezegtek a társadalom osztályain: velük tenni, hatni képes buzogás indult meg a nép lelki életében. A reformáció akkor, midőn a nagy veszteségek, romok oly leverően hatottak a politikai téren mindenekre: a hirdetett elvek nyomán felpezsdülő tevékenységgel uj, biztató alakban hozta megnyilatkozásra népünknek életerejét. Szakadatlan sorozatban szervezkedtek a bibliára, mint alapra támaszkodó gyülekezetek s ezek kebelében az iskolák. Mind határozottabban felismerte a társadalom az iskolai oktatásnak jelentőségét, a míveltségben, tudományban rejlő hatalmat. A mívelődés nem maradt a gazdagság előjoga: megnyílt ehhez az út a szegény gunyhó lakója
