Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1905

6

A hamvaiból újraéledt Phoenix sastekintetével már a napba néz, emeli aranyszínű szárnyait s már repül a nemzeti önállóság felé. Urának tetszik a világosságba tekintés, de fél, hogy hatalmát elveszíti fölötte, azért szárnyait nyirbálja. Miksa király lélekben evangélikus, hit dolgában szakít az absolutismus kényszer uralmával, de abba a következetlenségbe esik, hogy a politikában nem tud szakítani vele; azért nem is tér át, — pedig Ígérte — mert a nemzeti egyház csak nemzeti államban érvényesülhet, az államnak lególetbevágóbb ügyeit pedig önkényuralmi]ag a haditanács, udvari kamara s a kancellária utján kívánta intéztetni.

De híjába, a szárnyak csak újból kinőnek, ha az életerő megmarad; azért a vakon nevelt, beteglelkil Rudolf király idejében először is a szabadságnak lelkét, a protestantismust akarták megölni, a nemzet szabadságiját kijelölő, világosságot látó szemeket kiszűrni, az önállóság lábait elvagdalni, a magasságba vágyó szárnyak tolláit tépdesni, erős nyakát fojtogatni, testét marcangolni, — s minthogy egyszerre nem bírnak vele —, kínzó sorvasztással a magyar nemzetet teljesen megölni.

Megkezdődik a borzasztó rémuralom a protestáns Erdély és Magyar- ország ellen. A Rudolfnak a török ellen átadott Erdélyben Básta végez vérengző munkát a magyarok ellen. Leperzselt, lakatlan falvak, elpusztított bányák hirdetik diadalait. A mindenétől megfosztott, kizsarolt nép maga huzza taligáját, a régi »Kun László szekere« »Básla szekerévé« változott, a kapát »Básta ekéjének« nevezik. A nép fakéregből és korpából vegyített kenyérrel él, Enyeden nyilvánosan mérik az emberhúst, az éhezők sokszor gyermekeiket ölik le s a holttesteket falják fel. Mindezen borzasztó állapotok következményeképen kiüt a pestis s mindezt még rossz termés, Ínség, óriási drágaság tetőzi be. Magyarországon Belgiojoso garázdálkodik, sarcolja Kassa városát, foglalja a protestánsok templomait.

A soproni lelkészeket elűzik, mert a pápai tekintély alapján nem akarják elfogadni a javított Gergely-féle naptárt; e gyülekezet hívei Németkereszturra, Nyékre mennek istentiszteletre; a lelkészek visszahelyezése ügyében Bécsben járó soproni küldöttséget egyszerűen elzáratják s midőn a városi tanács uj lelkészeket választ, 6000 forintnyi birsággal sújtják. Evangélikus főnemesek ellen hütlensógi pereket indítanak, őket fej- és jószágvesztésre Ítélik. Súlyos adót szabnak mindenre; a kamarák a nemzet vérét szívják. Istenfélő, jámbor jobbágyemberekre üt a török, felperzseli falujukat; majd jön a német, hogy »megvédelmezze őket a török ellen; ez még azt is elszedi, amit a török meghagyott.« Ezrével és ezrével