Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1905

7

lesznek így ezek földönfutókká; ama kor »szegény legényei«, fegyveres rablók, útonálló fosztogatók válnak belőlük; beállnak a német, vagy a török csapataiba, vagy pedig saját kapitányaik vezérlete alatt öntestvéreiket fosztogatják, gyilkolják. Ezek voltak a szabad hajdúk. A hajléktalanság, az éhség, az igazságtalanság miatti elkeseredés, a kétségbeesés sodorta ily vadságba e szerencsétleneket. Nem voltak ők minden emberi érzésből kivetkőzött, megátalkodott gonosztevők, lelkűk mélyén volt egy erkölcsi vonás, a búbánat, egy hamu alatt lappangó nemes szikra, melyet egy igaz embernek csak fel kellett éleszteni, hogy lángra kapjon s a rablókból, az idegen hatalom zsoldosaiból a szent ügyért harcoló hősök váljanak. »Szegény legény dolga Bújdosik ö sokszor,

És keseives gondja Törődik olyankor

Sok búbánat, keserűség, Bújdosásban, fáradságban,

Mindenfelől éri Ínség Sokat búsul járásában

Az szegény legényt. Az szegény legény.«

Ekkor folyik a 15 éves török háború, ügy mentik a nemzetet a török ellen, hogy a német őrség Pápán és vidékén magyarokat fogdos és árverésen adja el a töröknek. És hogy a romlás teljes legyen, az evangélium hívei is meghasonlanak egymással, Luther és Kálvin követői is mint ellenségek állanak egymással szemben. Ez is oly időszak volt, melyről a költő azt mondja: »vak tüzedben véreidet, magadat tiportad.«

Gondterhelt fővel, búbánattal szivükben, ezernyi panasszal ajkukon gyűlnek a rendek az 1604-iki országgyűlésre. És ekkor történik a leg- vérlázítóbb alkotmánysértés: az országgyűlés által hozott 21 törvénycikkhez Rudolf önhatalmúlag egy 22-iket csatolt, melyben benne rejlik a »Lutherani comburantur« kegyetlen, zsarnoki rendelete.

Bizony az egyiptomi rabszolgaság nem volt sötétebb, súlyosabb és borzalmasabb, mint a mi állapotunk. De az Úr nem hagyta el az ő választottait; küldött szabadítót nekünk is. E szabadító: Bocskay István.

A magyarok Mózese is, mielőtt népét kivezetné a szolgaság házából, a Faraó udvarában van. Emberi módon gondolkodik, emberi erővel akar segíteni népén, épúgy mint Mózes, mielőtt eljutott, volna a pusztába. A nemzet két tiiz között, eloltani a magyar mindkettőt saját erejéből nem tudja. Bocskay Magyarország fennállásának ősi biztosítékában, a keresztyén nyugathoz való csatlakozásban látja a segítséget a keleti veszedelem ellen.