Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1905

11

egyéniség életére, csak azután vethet el magyar ügyekben minden idegen beavatkozást és követelheti az alkotmányos akaratnyilvánítás jogát.

Ezért mondja Zrínyi Miklós, a koszorús költő és a nagy államférfim hogy »a protestánsok vallásszabadsága és az ország szabadsága egy alapon sarkallik«. Innét van az, hogy egyházunk teste egy a nemzetnek testével s a nemzeti haladás életereje nem más, mint a protestantismus szabadságelve. Innét van az, hogy valahányszor sírt a nemzet, egyházunk is mindannyiszor fekete gyászba öltözött és amily mértékben érvényesült elvben, vagy gyakorlatban a nemzetnek joga, ép oly arányban jutott egyházunk a vallásszabadság, a vallási egyenlőség és viszonosság jogához, amelynek alapvető okmánya Bocskay harcának és békéjének gyümölcse: az 1608-iki törvény.

A nemzeti élet egész tartalmát, t. i. a nemzet eszményét, fel nem adott örök jogát és az eszményhez, a jogok teljességéhez vezető becsületes és bölcs utat rejti magában egyszerre Bocskay élete és a'kotása. Az 1848. születése a nemzet jogának biztosításában már Bocskayval kezdődik és 1867-nek békemüvét már a bécsi békében szemlélhetjük tanúbizonyságául annak, hogy e kettő, mint nemes cél és nemes eszköz békés harmóniában megfér egymással, ha nemzeti jellem és a munkára, a szabad haza építésére kész akarat és önzetlen bölcseség van hozzá. Ama lélek ösereje élt együtt Bocskayban, amely később Kossuth Lajosban és Deák Ferencben külön-külön feltámadt. Az egyén és nemzet legszentebb jogainak ősforrását soha fel nem adó lelkes szabadsághős és bölcs békeszerzö fejedelem volt ö egy személyben.

Még a jobbágyság fplszabadításának eszméje is benne rejlik Bocskay alkotásaiban, amint ezt a hajdúság története bizonyítja. A rendi alkotmányt ugyan még nem bonthatta le, de aki kötelességét teljesítette a nemzettel szemben, annak jogot adott a rendi alkotmány körében. A jobbágyság tényleges felszabadításához is megteszi az első lépést azáltal, hogy Bocskay hatása alatt a jobbágyság nemzeti jelleget nyer.

Bocskaynak minden gondolatát és tettét komoly és mély erkölcsi vonás jellemzi. Vallásos lelke példát mutat arra, hogy a hitből fakad s az Istenfélelemben rejlik az igaz szabadság. Nemcsak arra gondol, hogy a szabadsághoz legyen haza, hanem arra is, hogy a haza fentartásához éljen a szellemi és erkölcsi nagykorúságnak, a szabadsággal való élni tudásnak nemesítő lelke. Igyekszik megmenteni mindent, amit korára értékesnek és a jövendőre örök becsűnek talált. Arany Jánosban, a hajdúságnak