Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1905
10 hanem »a hitünkben és törvényeinkben megromlott szabadságunkért« fogott fegyvert. Hiába zúgja a török tábor: »éljen a magyar király«, Bocskay elvonul ; híjába nyújtanak át az erdélyiek néki Vácnál egy másik koronát; 5 nem a maga fejére, hanem az igazság győzelmére kiván koronát helyezni. E korona, mire Bocskaynak lelke vágyott, az egyén és a nemzet Isten rendelte jogának biztosítása s a nemzet életerejét sorvasztó török veszedelem megszüntetése alapján megkötött békesség. A béketárgyalások megindulnak; a korponai országgyűlés Bocskay feltételei alapján megállapítja a nemzet követeléseit. De az ármánynak minden fekete ördöge feltámad, hogy megrontsa a békét. Mindhijába; az aranybulla törvényes, emberi, s az evangélium szabadságlelkének isteni jogán megvédelmezett igazságnak győzni kell. A reformáció alkotásainak védőbástyája az 1606. junius hó 23-án megkötött bécsi békekötésben felépül, mely a magyarok Mózesének lábai alatt Nebo hegyét emeli fel, ahonnan már betekinthet az ígéret földére. A reformációnak szabadságiéi ke teremtette meg az evangélium isteni ereje által biztosított emberi jogok alapján felépült uj Magyarország fundamentumát és ugyanazon szabadságnak lelke védelmezte is meg e nagy alkotást. Az Úr támaszt Józsuét*) is s bécsi béke az 1608-iki országgyűlésen egyes még Bocskay állal kívánt módosításokkal a magyar nemzet törvény- könyvébe kerül. * * * Bocskay műve az ország törvénykönyvében alapvető jogforrása az Ausztriával az uralkodó személyében összekötött Magyarország nemzeti jellegű alkotmányos jogainak, mai alkotmányunk fundamentumának, melynek sarkköve a lelkiismeret szabadsága, a nagykorúságra jutott egyéniség eme szent joga. Mert a jog és hatalom forrását az önkényuralom magaslatáról a vallásszabadságban biztosított meggyőződés és akaratnyilvánítás szabadsága veszi le s a nemzetet alkotó egyének lelkében helyezi el s így megadja a nemzeti akarat nyilvánulásának az isteni jogot és az ági szentesítést. Az 1608-iki törvény Bocskay elvei alapján először is a vallás szabad gyakorlatát biztosítja, a meggyőződésnek, az egyéni lelkiismeret és akarat nyilvánításának jogát ismeri el; csak azután terjesztheti ki ezt a nemzeti *) Rimay János nevezte el így Illésházy Istvánt.
