Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1904

21

Közben néha bölcselkedvén,

Érezvén és elmélkedvén,

S zengvén ebből kelt dalom —

Nem fér hozzám unalom.

A nagy világban háború folyik; trónusok dőlnek, országok omlanak, de

A veszélyes fergetegben Szél nem éri a völgyet;

Csak a magas rengetegben Töri-dönti a tölgyet:

Imígy folynak most békében Életemnek napjai,

Mint a csendes völgy ölében A kis csermely habjai.

Oly sok nemzet vérharcában,

A félvilág zavarjában,

Békesség van fészkemben És boldogság keblemben.

A szerelem és boldogság azonban nem ejtik rabságba. Tudja, hogy hazájának szüksége van rá. A magyar ember szívében a szerelem mellett mindig ott lobogott a honszerelem is. E két láng egymást táplálja, élteti. Életét ö is e kettő közt osztja meg.

Egy istenért, egy hazáért Égett hajdan, durván hív, —

Egy hölgyért, egy nyoszolyáért A törzsökös magyar szív;

De sem isten, sem hazához Sok kigyalult magyar szív Sem szavához, sem párjához,

Sem magához most nem hív 1 Egy istenem, e g y a hazám,

Érzi szívem s ezt vallja rám;

S e g y szerelme szívemnek,

Mint egy szíve keblemnek.

Ez a fogadás egy életre szól, egy igaz magyar honfinak programm- ját adja. Kisfaludy e fogadást meg is tartotta, e programmot az utolsó betűig híven betölté. A Boldog szerelem ennélfogva több, sokkal több, mint szerelmes versek sorozata, vagy mint egy lírai regénynek befejezése. A Boldog szerelem egy Kisfaludy-korabeli magyar nemesnek életfilozófiáját tartalmazza. Ez a magyar nemes még nem a Széchenyi embere, nem barátja a túlságos reformoknak, rendületlen híve az ősi konstitúciónak, lelkes csodálója az »előidőknek«, de azért okos és munkás,