Evangélikus egyházkerületi líceum, államilag segélyezett főgimnázium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1904
15 A vadregényes tájak szelídebb részletei, egy-egy kies völgy, csöndes kis falu mindig meghatják. A hatalmas génuai havasok között mondja: »Az útfélen lecsüggö fehér partról gyönyörködve néztem ezt a világ zavarja elöl mélyen rejtett boldog szegletet, mely oly parányinak látszott a magasságból, hogy égő pipámnak füstje által egy kis felhőt gondoltam reá bocsátani.«1) Tudjuk, hogy a francia part mellett fekvő Szt-Margit sziget elhagyatottságában és magányával annyira megtetszik neki, hogy ott szeretne élni, »távol a világ lármájától és a tenger zajának közepette.«2) S ha mindezt romantikus hajlamainak tulajdonítanék is, kétségbevonhatlan bizonysága a csöndes, meghitt élet szeretetének az egész francia fogság ideje. A kis Draguignan első pillanatra megtetszik neki »Szép kis város, hegyekkel körülkerített térés völgyben.« Kvártélya jó és »a gazdája az ö feleségével egy becsületes öreg pár.« Életrendje egyszerű: »Olvas, zenél, fest és verseket ír, vagy kedves, meghitt társaságot keres, a hol egy keveset fecseghessen.« Az unalom nem bántja, sőt szárnya van az időnek. A nőről komolyan gondolkozik, tőle mívelt- séget, de háziasságot is követel, a mint Skubiicshoz írt sorai mutatják, s egy szentimentális regény olvasása után önkénytelenftl felsóhajt: »mikor jő el az a boldog óra, hogy megházasodhatik s csöndes, nyugodt boldogságban élhet.3) Ez nem a világfinak felfogása, hanem a tiszta, igaz boldogságra vágyó léleké- Ezt a lelket a körülmények örvényekbe sodorhatták, egy pillanatra megszédíthették Ninive bűnei, de az örvényeken győzött, »Ninivét roeglábolta« s megtisztulva diadalmasan vonóit be otthonába, a tiszta boldogság szentélyébe. El hihetjük neki, amit katonáskodására célozva utóbb K&zinczynak ír, hogy »a nagy világ fényes nyomorúságát, lármás hiúságát megútálta« s nemesebb örömökre vágyik.4) Kisfaludy Sándor egyéniségében ez az a vonás, melyből a Boldog szerelem igazsága, minden szépsége fakadt. Kisfaludynak meg kellett írnia a Boldog szerelmet, meg még akkor is, ha a Kesergő szerelem dalait sohasem dalolja el. Aki úgy vágyott a boldogságra, akinek szívét a tiszta, nemesebb örömök eszménye annyira eltöltötte, az nem maradhatott néma, mikor az álom édes valóra vált. Az igazi ihlet, benső szükség sugalta hát a Boldog szerelem dalait, hogy ezek azonkívül ‘) Napló és franczia fogságom. Scaréna, jut. 21. 2) Napló és francia fogságom. Cannes, jul. 26. s) Napló és francia fogságom. Draguignan, aug. 26. «) Kazinczylioz írt levele, 1808. szept. 14.
