Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnásium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1902
Kisünk az általános felbuzdulásban tanulmányozni kezdi »Molnár, Kövesdy, Csécsi, Kalmár és Bél grammatikáikból« nyelvünket s hogy kedvelt olvasmányai Kónyi Zrínyije, Gyönyösi Kemény Jánosa és Murányi Venusa. Az önképzésre hajlandóság és a magyar nyelv szeretete ösztönzi s vele együtt néhány társát az első ifjúsági Magyar társaság megalapítására, a melynek egyik feladata épen elhanyagolt nyelvünk tanulmányozása. A német nyelvnek csaknem szemük láttára történt nagyfokú felvirágzása reménynyel tölti el az ifjakat, hogy a magyar is hasonló állapotra juthat. Az alanyi feltételek a kifejlődésre megvannak benne, a külső feltételt, a szabadságot, meghozza a nemzeti visszahatás és a latin nyelv ellen megindult mozgalom. Görög Demeter, Kerekes Sámuel, Péczely József, Széchenyi Ferencz gróf bátorítással és könyvadományaikkal serkentőleg, hatottak. Péczely »tüzöket buzdító«, Széchenyi »bölcs tanácsokat adott.« »Mi engem illet, bennem is II. Leopold uralkodásának kezdetekor gyuladott a magyar nyelv szeretete oly lobogó lángra, hogy már soproni tanulókoromban Haller János Hármas históriáját, gróf Haller László Telemakját, baróti Szabó Dávid költeményes munkáit, Rájnis He ikonra vezérlő Kalauzát, Révai Elegyes verseit, Bessenyei György és Báróczi Sándor több munkáit, a Molnár János magyar könyves házát, Faludy Ferencz és báró Orczy Lörincz és Barcsay verseit, a kassai Múzeumot, a magyar Belizariust, Kazinczy Gessnerét és Bácsmegyeijét részint forgatóm, részint figyelemmel olvasgatám, a soproni magyar tanuló társaságot alapítóm, nemsokára aztán Zenából Kazinczyhoz levelet irék« irja Emlékezéseiben E levélírás 1793-ban történt. Kazinczy ekkor még nem volt ugyan az a vezető egyéniség, amivé fogságából kiszabadulása után lett, de iránya már határozott alakot öltött. Gazdagítani a magyar nyelvet szókincsben, szólásmódokban, fordulatokban, megalkotni. Baróczi nyomdokain haladva, a magyar szépprózát és költői nyelvet, példát nyújtani a stílusnak minden nemében, volt szóval bevallott és addig megjelent munkáival bizonyított czélja. Ehhez a Kazinczyhoz fordul levelével Kis, hogy neki tisztelő barátságát felajánlja, hogy tőle támogatást és útbaigazítást nyerjen. E lépésből idővel szoros barátság fejlődött ki. Kazinczynak jól esik az elismerés, Kist a feléje szálló, áradozó baráti érzés az írói pályára lépés szándékában megerősíti és határozásra készti. Igaz ugyan, hogy már 1793 előtt is jelent meg néhány köszöntő verse s az angolból fordított Hercules választása, igaz, hogy mások is buzdították, de nagyon valószínű, sőt bizonyos, hogy a Kazinczyhoz való csatlakozás híján, munkássága más irányt vett s más jelleget öltött volna. Mert ez időtől fogva — 0 -