Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnásium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1902

15

Horatiusnak több ódája, valamint levelei is ebben az alakban kerültek ki kezéből. Kis költészete tehát összekötő kapocs Kazinczyék és a magyarosok között, átmenet egyik iránytól a másikhoz, és ez munkásságának egyik jelentős oldala.

De magyaros formája mellett is, mennyire idegen különben ez a költészet! Az 1815-iki kiadásban megjelent versek háromnegyed része fordítás vagy átdolgozás, a későbben közrebocsátott költemények jórésze szintén idegen eredetű. A nemzetiesség bélyegének hiányát érezzük azokban a versekben is, a melyeket az 1846-ban megjelent Poétái munkái eredetieknek mondanak. Nem is csoda! Kisben csekély a tehetség. A sokszor emlegetett múzsák csak nagy ritkán vesznek nála szállást. Szín ős íz nélkül való a legtöbb költeménye és valóban alig is lehet máskép. A legtöbbször messze megy tárgyért Germániába, Itáliába, Görögországba; elvont eszmék, vagy egy-egy általános, — hogy úgy mondjam, — költői közkézen forgó alak, Phillis és Doris, lelkesítik. E soha nem látott alakoknak halvány, elmosódott képét nem világítja meg a költői képzelem, mert az csekély, de meg minek is tegye, mikor azoknak majdnem misztikusoknak kell maradniok. így kívánja ezt a harmad és negyed rangú német költők szelleme és az a helytelen irányba tévedt klassziczismus, mely az egyéni és nemzeti vonásokat elengedi, vagy ha fest is ilyeneket, latin vagy görög, szóval idegen mezbe öltözteti. Ezen az idegen mezen nem a versformát, hanem általában az egész kidolgozást, felfogást, képeket, hasonlatokat és példákat értjük.

Tárgyköre, ha nem is szűk, de nem is bő. A dal, óda, hymnus, elegia, esopusi mese és költői levél a kedvencz műfajai. Kölcsey a magyar nemzet filozófus költőjének mondja, de hiányzik belőle ehhez a mélység; erő és lángoló szenvedély szintén nem sajátjai. Valamint életét, úgy költészetét is a józanság, a hevesebb indulatoktól való tartózkodás jellemzi. Nyárs polgár ő — mondhatnék — a költészet terén, a kinek megvannak a maga ideái, s azoktól eltávozni nem mer, nem tud.

Az 1793-ban, tehát mindjárt költői pályája kezdetén irt Hajós énekben azt ígéri, hogy magános házban, melyet kies liget s »folyó kut- hívesít« három oltárt emel: a múzsának, a barátságnak és a szerelemnek. A Poétái feltételben pedig maga ad felvilágosítást arról, hogy mivel és mimódon áldozik a múzsának.

„Más remek énekeket zengvén bájolja hazáját,

S a maradéknak örök versben ajánlja nevét,

S mint egekig repülő Flaccus, mint Isteni Maró A magyar elme csudáit csillaga, napja legyen: