Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnásium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1902

— 13 —

*

határozottan látszik az a törekvése, hogy az idegen szólásniódokat csak szükségből használja.

III.

Kis nyelvészeti tanulmányában — a mint látszik — az ízlést teszi a nyelvújító elengedhetetlen kellékévé, mintegy alapfeltételévé. Ez pedig »A költés és szép literatura dicsérete« czímü elmefuttatása szerint, a költészetnek és az abban nyilatkozó szépnek a szeretete, a ki ezen »a múzsák mesterségét kedvelleni tudó ízlés nélkül született, két. olyan mesterségnek • vagyon híjával, melyek nélkül a tudományok országában senki nagy ember nem lehet. Ezen tehetségek a képzelődés .és az érzés, melyek nélkül sem valami jeleset a tudományban feltalálni, sem az igazságot hathatósan s kívánt előmenetellel tanítani nem lehet.« Tehát a tudományok művelői is példát vehetnek a költőtől, a ki tartalomra és alakra egy iránt ügyel. íme más alakban Kánaánnak az a követelése, hogy tudósaink a tudományt ne tüntessék fel oly komor s ép ezért visszariasztó színben, hanem igyekezzenek annak kellemes, megnyerő külsőt adni. Ugyan ezt fejezi ki Kis már az 1799. évi Zsebbe való könyve előszavában és a Vosstól fordított A szépség felszentelése ez. költeményének e soraiban :

»Az emberi nyelv méltósága Fűzött az észuek szárnyakat,

Melyekkel az égig felhága,

Szánva nézvén a vakokat.

De sohasem hódíta Senkit, bármit taníta,

Ha a szépen festő elme Nem vala hív segedelme.«

Ez a gondolat nyilatkozik a munkáihoz irt előszók legtöbbjében is. A Horatius-féle omne túlit punctum, qui miscuit utile dulci tehát munkásságának vezérlő elve; a haszonnal gyönyörködtetés a czélja eredeti és fordított, verses és prózai munkáinak.

Az ízlés kiváltképen a klasszikusokban találhatódéi. Yan ugyan már a magyar irodalomnak — Kis szerint is — néhány jeles írója, de ezek mégis mögötte maradnak a szoros értelemben vett klasszikusoknak; meg Európaszerte a müveit népek költőinek is a görög és latin remekírók a példaképei. Magától értetődő tehát, hogy Kis is azon az utón kíván haladni, a melyet az ó-világ e két kiváló népének az irói megtettek, vagy a melyet ezek Útmutatása szerint a franczia, különösen pedig a német irók szerencsésen megfutottak. Ezért fordítja szeretettel mindazokat a költői és elméleti