Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1900
6 • Dionysiusnál találjuk a legrészletesebb s leghatározottabb adatokat. Római régiségtanának II. könyve 9. fejezetében ezt mondja: »Romulus porro, postquam secrevit potiores a deterioribus, leges túlit et quid utrisque faciendum esset praescripsit, ut patríoii sacra curarent et magistratus ge- rerent et ius dicerent et urbana munia assidue obirent; plebei verő borúm quidem negotiorum essent immunes, quod eorum imperiti essent, et ob rerum inopiam ipsis vacare non possent, agros verő colerent, pecus alerent et artes quaestuosas exercerent; ne seditiones orirentur, sicut in aliis civi- tatibus, dum aut humiliores a potentioribus contemnuntnr, aut viles et egeni excellentioribus invident. Patriciis autem plebeios commendavit uni- cuique de plebe libera optione data, ut sibi quem vellet patronum elige- ret, quem morém Graecum et antiquum, quo diu Thessali et prisci Athe- nienses sunt usi, ipse in melius convertit. Ilii enim superbe clientibus utebantur, illis imperantes opera, liberos ac ingenuos homines pariim de- centia; et si quando omnia imperata non fecissent, verbera intentantes et caetera abutentes illis tamquam empticiis. Atbenienses antem bos cli- entes ob servitutem appellabant; Thessali vero penestas, vocabulo fortunam illis continuo exprobrantes. At Romulus decora etiam appella- tione hanc rem cohonestavit patronatum nominans pauperum et humi- lium patronicinium et commoda utrisque addidit oflicia et eorum coniun- ctionem perhumanam ac civilem reddidit.*) Dionysius ezen előadása tehát szoros összefüggésben van a Róma alapításáról s az asylumról szóló mondával. Miután Rómába sok mindenféle ember összejött, Romulus, a város alapitója elválasztotta az előkelőbbeket az alsóbbrendiiektöl. amazokra bízta az istenek tiszteletét, az állam kormányzását, közigazgatást s törvénykezést, emezekre a földek mivelését, baromtenyésztést s mesterségeket. Mivel pedig ezek a törvénykezésben járatlanok voltak, a patríciusok pártfogásába ajánlotta őket s minden plebejusnak szabad tetszésére bízta, hogy a patríciusok közül azt, a kit akar patronusul válaszsza. S még hozzá teszi, hogy ez régi görög szokás, mely a thessaliaiaknál s atheneieknél is negvolt, de Romulus jobbá telte s tisztességesebb nevet is adott neki, elnevezvén patronatushak. Dionysius előadásából bárom dolog tűnik ki: 1. hogy a dien tela eredetét Rómában Romulusnak köszöni, 2. hogy Romulus görög mintára hozta létre s 3. hogy egyszerűen szabad tetszése szerint tett némelyeket *) Dionysii Halicarnassensis opera omnia graéce et latiné — cum aimotationibus Henriéi Stephani . . . Isaaei Casauboni otc. Lipsiae 1774. — Az eredoti görög helyett a latin szöveget úgy itt, mint egyebütt is nyomdai nehézségek miatt idéztein.
