Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1899

nik, mint az' urliatnámság egyik fényüzési czikke, a. szellemi aristokráta műveltségnek egyik főjellege, melylyel ethikai és esthetikai miveltségünk eszményét előkelő módra kiegészítjük, a mely tehát mint ilyen nem ok- vetetleniil szükséges, vagy részben már mai nap-ág könnyebben hozzáfér­hető fordításokból pótolható, mint ez tényleg az úgynevezett görög pótló­ban történik is. Ilyen közfelfogással szemben helyzetünket még megnehezíti a tárgyak­nak sajátságos természete, tekintve a viszonyt, melyben gymnasiumi taní­tásunk keretén belül a többi tantárgyakhoz állanak. Ennek érdemleges méltatására igen jellemzőnek találom Alfred Fouillée, a kiváló culturhi- storikus következő nyilatkozatát: Ily a dans la sagesse antique un trésor de vérités humaines et social, qui n’est pás immédiatement et matérielle- ment utilisable, pas plus qu’une source vive, haut placée dans la mon- tagne, ne pent étre utilisée au point mérne ou emergent ses eaux. Cette absence d’utilité matérielle, qui recouvre une profonde utilité morale et en est mérne la condition préalable, fait la valeur des études classiques au point de vue de 1’éducation. Tandisque les autres modes d’études se pre­terit aux procédés de préparation hative et improvisée, les études latines exigent du temps et une lente initiation, par cela mérne un veritable pro- grés de l’esprit. Get incomparable instrument de culture a le privilege de ne pouvoir directement servir, et pour les inaitres et pour les éléves, qii a la culture mérne, et c’est pour cela que les esprits légers l’accusent de ne servir a rien.* Világos e szerint, hogy nem is az a czél lebeg itt előttünk, hogy valamely tantárgyat közönséges módon elsajátíttassunk növendékeinkkel, hanem hogy egy a gondolkodást megfeszítő munka által őket egy hatal­mas culturába bevezessük és őket az óvilágnak fejlett erkölcsi és estheti­kai eszméivel mintegy impregnáljuk.** Magától értetődik, hogy ezt nem lehet hevenyészni, nem lehet varázsütéssel megcsinálni. Ezen foglalkozásra méltán alkalmazhatjuk azon mondást, hogy nehéz kérdésekben eredmény­teljes, komoly és minden tekintetben kielégítő megoldást csak komoly, fáradságos és lassúbb munka biztosít, és hogy a fa sem hoz gyümölcsöt azon a nyáron, a melyen ültették és nem is az a legizletesebb és legtar­tósabb gyümölcs, a melyik legkorábban érik. Másfelől azonban az ilyen *) Les études classiques et la démocratie. 4. s a köv. 1. **) „Mi tehát a középiskolának a feladata? Lehetségessé tenni, hogy azt a mindennapi ismeretkört, a melyet egyszer elsajátítottam s a melyre szükségem vau, bármikor felelevenít­hessem. vagy esetleg újból elsajátíthassam, tehát semmi egyéb, mint az, hogy tanulni bírjak. És ennek az alapja más nem lehet, mint az a bizonyos humanista kör —1 én jobb kifejezést erre nem tudok — mert ebben benne vannak a nyelvek és benne van a történet.“ König Gyula szavai az orsz. küzokt. tanács 1898 máj. 26. tartott összes ülésén.

Next

/
Thumbnails
Contents