Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1895

Bronczbarna arczú kocsisunk minduntalan «riglak» ! vagy «jeminik»! — lábadra, jobb oldaladra vigyázz! — kiáltással figyelmezteti a nagyon élénk forgalmú utczán haladókat kitérésre és óvatosságra. Végre hotelünkbe érünk. Az arab-ó-egyiptomi stylií épületnek mind a négy frontja a diszkertté átalakított négyszögü udvara felé néz. Azon három hét alatt, melyet össze-vissza Kairóban töltöttünk, hotelunk kényelmes otthont és tisztességes ellátást nyújtott.

Kairó — az arabok Masr-el-Kahirája — alapittatását s gyors felvirágzását az izlain hirtelen terjedésének és világhódító hatalmának köszöni. A mostani Ö-Kairó egy részének a helyén állott a perzsák által emelt Babilon nevű erőd. Ennek közelében kényszeritette meghódolásra Amr, Omár Khalifa hadvezére, 12,000 harczosával a byzan- cziaknak százezret meghaladó seregét. Alexandria ostromára indulandó, a sálra felszedésével megbízott emberei jelentették neki, hogy a sátor tetejében fészket rakott egy galambpár. Amr azon kijelentéssel: — hogy a müzlim Isten együk teremtményétől sem tagadja meg a védelmet, ha az vendégszeretetének árnya alá bizalmasan menekül — a sátrat állni hagyta. E helyre később visszatérve, alapította K. u. 640-ben a sátra után elnevezett Fosztat városát. Később az Eszak- Afrikában hatalomra jutott fatimida khalifának, Muizznek, Dzsohár nevű vezére 969-ben K. u. elfoglalta Egyiptomot s vele Fosztatot. A városnak északi irányban való kiépítéséhez abban a pillanatban fogott, a midőn annak délkörén épen a Mars bolygó — az arabok szerint: el-Kahira, a győztes — áthaladt. Masr pedig Egyiptomnak régi sémi neve. E két név összetételéből keletkezett Kairónak arab elnevezése.

A fatimidákról méltán elmondhatjuk, hogy Kairó alattuk élte történetének legfényesebb szakát. Kereskedése, gazdagsága, ipara, művészete s tudományos élete azon korban bátran elsőrangúnak mondható. Díszes épületek — el-Aszhar egyetem, Hakim mecsete stb — nagy alapítványok, melyeket hitbuzgóság, felebaráti szeretet s tudományok iránti lelkesedés emelt és alapított, a fatimida uralomnak tiszteletreméltó évszázados emlékkövei.

Csodálatos, hogy a védőszárnyaik alatt Kairóban hatalmasan fellendült ipar- és képző-művészetek termékei között ott találjuk az állat- és emberi alakokat is; ami páratlanul áll az arab művészet történetében, mivel a korán ötödik szurája, mint megvetésre méltó dolgokat, megtiltja az emberi s állati képek és szobrok készítését.

20