Evangélikus egyházkerületi lyceum, államilag segélyezett főgymnasium és bölcsészet-theologiai főiskola, Sopron, 1895

21 S mégis minden kétséget kizáró adatok bizonyítják, hogy ez időben nagy keletjük volt az olyan, igazi mükincsszámba menő szőnyegek­nek, a melyeken hires emberek és uralkodók képei pompáztak. Fából, agyagból asztaldísznek való műtárgyakat — teszem azt: oroszlánt, gazellát, elefántot stb. úgyszólván gyárilag állítottak elő. Mint falrafestök pedig pláne mesterek voltak. Makrizi — hires arab történetiró — mondja, hogy a tánczoló nőket oly bámulatos művé­szettel tudták falra festeni, mintha azok a falból kilebbenni, illető­leg abba visszavonulni látszanának. Szobrászaik vésőjükkel fantasz­tikus állati és emberi alakokat, de különösen lovas vitézeket ala­kítottak. Még a mameluk-szultánok saját hitsorsosaik kiontott vérétől csepegő kezei is előszeretettel díszítették és gazdagították Kairót templomokkal és alapítványokkal; csak a török uralomnak holt keze nehezedett reá áldástalanul s Kairót a muhamedán élet elfeledett s másodrangu provincziális városává sülyesztette alá — egészen a jelen század elejéig. Ekkor azonban Egyiptom sorsának az intézése egy genialis fér­fiúnak, Muhamed Alinak a kezébe jutott. 0 a mostan uralkodó dinasztiának a megalapítója, s nemcsak Egyiptomot emelte — különösen közgazdasági téren, de a hatalmát is annyira megnövesztette, hogy az ozmánok trónját is elfoglalta volna, ha az európai nagyhatalmak ebben meg nem akadályozzák. Kairónak fel virágozásáért is sokat tett. Annak leggyönyörűbb és leg­szebb helyén fekvő mecsete az ő nevét viseli. De a legnagyobb átalakításon Muhamed Ali unokája, Izmail khedive alatt ment át a város. Lázas tevékenységének s a franczia minták iránt való előszeretetének egy egész városrész — a róla el­nevezett Izmailija-Ujváros, az Ezbekije-térrel egyetemben, köszöni a keletkezését. — Sajnos azonban, hogy a modern stylü építkezés folytán a város sokat veszített eredetiségéből. Kairó jelenleg — az 1894. évi népszámlálás szerint — 430,000 lakossal bir. Kevés város dicsekedhetik tarkább népmozaikkal, mint ez. Hiszen úgyszólván három világrész népeinek a találkozási helye. Arabok s a régi egyiptomiak utódai: a muzulmán hítü felláhok és a keresztény koptok képezik a lakosság zömét. Bronoz szinti barab- rák (nubiaiak), vékony lábszárú szudáni négerek, hízásra hajló törö­kök, hosszú szakállú zsidók, karcsú termetű s barna arczú hinduk

Next

/
Thumbnails
Contents