Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1889
42 szeptember havában nagys. dr. 11 o s v a y Lajos m. k. műegyetemi tanárhoz, ki az érettségi javító vizsgálaton a magas kormányt képviselte s dr. Németh Antal ur, Győr tankerül. k. főigazgatóhoz, ki f. évi márczius havában a kormány megbízásából több napon át behatóan megvizsgálta középtanodánkat. c) Egészségi viszonyok. Néhány komolyabb jellegű, de jó kimenetelű nyavalyától eltekintve, melyben egyes tanulók sinlődtek; az egészségi viszonyok általában kedvezők voltak. Haláleset nem fordult elő. De mulasztások betegség miatt tán soha sem voltak oly nagy számmal, mint a f. tanévben. Ugyanis a f. év január havában városunkban uralkodott influenza-járvány ágyba dönte tanárt-tanulót egyiránt. 4—5 tanár napokon át nem tarthatá meg előadásait, pótlásokra meg nem állott rendelkezésünkre elég tanerő; a tanulóknak pedig 6—20°/0-ja nyavalyásko- dott a január hó 10—25-ik napjai közti időben. De azért az iskolát nem kellett bezárnunk s Istennek legyen hála, — e rendkívüli baj okozta zavar is csakhamar megszűnt. A testgyakorlat s testedzés a szellemi munkával igen megterhelt ifjúság érdekében, kiváló tárgyát képezi a paedagógusok- nak. Mi is tapasztalás utján meggyőződtünk arról, hogy korunk nagy problémája: életrevaló, tudományos nemzedék nevelése, csak úgy lesz megoldható, ha sikerül a szellem és test fejlesztését párhuzamosan, összhangzatosan eszközölni. Ez tanácskozásainknak is ismételten volt tárgya. Próbát is tettünk az eszme gyakorlati érvényesítése czéljából. Fejér Lajos tanár meghonositani óhajtván a testedző lapdajátékot, tavasszal az ifjakkal a torna helyett, e nemes játékot gyakorolta. Sajnos, hogy városunk közelében nincs oly tágas szabad tér, mely e czélra alkalmas volna. c) Erkölcsös s vallásos nevelés. Ugyané czélból, de másfelől azért is, hogy a tanár a tanulóval az iskola falain kívül is minél jobban érintkezzék, — többen tanártársaink közül a vezetésűk alatt álló ifjúsággal kirándulásokat rendeztek; a botanika tanára pedig tanulóival gyakrabban indult városunk kies fekvésű erdeibe, ébresztve s fokozva a természet szépségei iránt való érzéküket. Mély köszönetét szavaz az igazgatóság azért az illető tanároknak, mert meggyőződése, hogy mi sem szilárdítja meg jobban a bizalmi viszonyt a tanár és tanítványa között, mint ha velők minél többször az iskolán kívül is érintkezik s a hasznosat a széppel párosítva, rájok ébresztőleg nevelőleg hatni igyekszik. A kit, mint tiszteletreméltó embert tisztelni tanult az ifjú, azt mint jeles tanárt is megfogja becsülni. Az oktatás eredménye a tudomány meggyőző erejétől függ; a nevelés titka ellenben a tanár személyiségének, jellemének hatatalmában rejlik. S ezt érvényesítheti