Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1889

41

elején foglalták el hivatalokat. Ez utóbbi fájdalom, igen rövid sikeres működés után ismét elhagyta fötanodánkat; betegség miatt cserélte fel a városi életet a falusi magánynyal abban a kis fehér- megyei községben, hol hivei tárt karokkal fogadták a hű s buzgó lelkipásztort, miután mint tanár köztünk félévig működött, jeles készültségét s buzgó törekvését szép sikerrel érvényesítette. Valamint ő, úgy utódja is, a f. évi január hó 9-ki iskolabizottság által megválasztott tanár, Jausz Vilmos, úgy szintén Arndt János kartársunk is, intézetünk régi jó ismerősei, jeles növendékei, kiknek úgy jeles szakképzettségük, mint feddhetetlen, tiszteletreméltó jellemük biztos zálogát képezi azon reményünknek, hogy lyceumunk felvirágoztatásának hathatós tényezői lesznek.

Halottaink is vannak ; emléküknek e helyen való megörökítését követeli a kegyelet, a kartársi tisztelet és szeretet. A nagy iskolabizottság tagjai közül elhunyt: Virtsologi Rupprecht Lajos, főtanodánknak e régi barátja s nemesszivü jóltevője s dr. Artner Jenő ur, ki intézetünk s tanulóink iránt való jó indulatáról annyiszor tett bizonyságot. Volt tanártársaink sorát is ritkította a halál. Múlt évi szeptember hó 3-án Budapesten örökre lezárta szemeit dr. Keszler Károly. Végnapjait Budapesten a honvédmenházban töltötte, hol 48-ki őrnagyi rangjának megfelelő állást nyert. Menhelyet keresett — nyughelyét talált. Háromhavi ottléte s rövid szenvedés után zavartalan nyugalom s örök béke hajlékába tért. Legyen áldott emlékezetök !*)

b) Megtisztelő látogatások. Tanárra s ifjúságra buzdító s lelkesítő hatással szokott lenni, ha szellemi műhelyükben oly férfiak fordulnak meg, kiknek elismert tekintélyük előtt tisztelettel hajol meg a világ. Azok közül, kik tanintézetünket becses látogatásokkal megtisztelték, első sorban kell megemlít’nem főt. püspök ur ő méltóságát, ki m. évi szeptember havában két Ízben, a f. évben pedig három Ízben jelent meg köztünk, főpásztori szavával biztatva és buzdítva a tanárokat, intve s lelkesítve az ifjúságot. Sopron városának nagyérdemű képviselője, nagymélt. Fabiny Teofil ur, a lefolyt télen városunkban időzvén, magas látogatásával kitüntette az igazgatót, tanintézetünk belügyei felől tudakozódván s iránta meleg érdeklődést tanúsítván. Főtiszt. Vaszary Kolozs pannonhalmi főapát ur ő méltósága is megtisztelte kegyes látogatásával főtanodánkat, mélyen sajnáljuk, oly időben, midőn az isteni tiszteleten levő tanárok közül senki a köz- tiszteletben álló főpapot nem fogadhatta. A nmlt. m. k. vallás- s közokt. ministerium megbízottjai közül pedig szerencsénk volt a múlt év

*) Dr. Keszler Károly született 1313-ban Kőszegen. Korán lépett tanári pályára. Szive növendékeié s a hazáé volt. 1848-ban a magyar szabadságharcz szolgálatába állott. Mint őrnagy a hadi számviteli osztályhoz volt beosztva. 1857/8-ik tanévben nyert lyceümunk- ban rendes tanári alkalmazást. 1883/4-ik tanév végén nyugalomba vonult.