Evangélikus egyházkerületi lyceum, Sopron, 1875
4 II. Oktatás. A porosz tanitókópző-intózetek s igy a halberstadti tanfolyama is 3 évre s 3 osztályra terjed, melyet a népiskolai nyolc év után 2—8 évi praeparandiai előképzés szokott megelőzni. Mig a szász királyság seminariumai az 1874-ben életbe léptetett új tanterv által az ismereteknek az eddiginél nagyobb körét ölelik fel, s igy reformjuk inkább k ü 1 t e r j i 1 e g indult meg, addig a porosz tanitókópző-intózetek az 1872-iki rendelet óta még inkább hangsúlyozzák a belterjisé- g e t, az ismeret-anyagnak oly alapos bírását, melyen felépülhet az azokat kiválólag jellemző gyakorlati paedagogia. A szászok tudományosabb, a poroszok praktikusabb tanítókat nevelnek. — E gyakorlati irányt már magával hozza a kétszeres előképzés — a népiskolai s a praeparandiai, — a mennyiben ez utóbbi csak kiegészíti, bővíti s megszilárdítja amannak építményét; de magával hozza leginkább a tanítóképzés egész paedagogiai rendszere. — E jellemvonások még jobban kiemelkednek ott, hol Kehr praktikus kezeinek nyomai látszanak. — „Alapos képzettség az első .államás a tanitó-jel eltek gyakorlati képzettségének utján“ — mondja ő. Ez alapos képzettséget legnyomósabban az anyanyelvnél, „a tanítás eszközénél s közegénél“ sürgeti s elvárja, hogy azon heten- kinti 12 órán kivül, mely az anyanyelv számára ki van jelelve, minden egyéb óra nyelvgyakorlati óra is legyen egyszersmind, azért a növendékektől önálló s nyelvtanilag helyes visszaadását kívánja minden magyarázott tárgynak, a doceálást elveti s helyette a fejtegetve kérdezgető előadást sürgeti, végre megtiltja a tollba-mondást, valamint a jegyezgetóst magyarázat közben. Ez utóbbit óra után kell elvégezni. Ily alapokon lépteti fel Kehr minden izében gyakorlati paedagogiáját, hogy minő rendszerben, arról szabadjon, — a többi tárgyak részletezését itt mellőzve, — a következőkben szólanom. A Kehr felügyelete alatt álló praeparandiai intézetek (Halberstadtban, Quedlinburgban s Osterwieckben) még nem foglalkoznak nevelés- s oktatástannal, de a népiskolai paedagogia törvényeinek folyton megfelelő tanmódjukkal azt igen sikeresen készítik elő A rendszeres paedagogiai előadás a tanítóképző-intézetben, a gyakorlati irányhoz hűen, a történelmi rószszel kezdődik (ITL, alsó, osztály), a nevelés- s oktatás elméletével folytattatik (II. osztály) s befejezi azt a gyakorló - iskolában való önálló tevékenység (I. osztály.) A nevelés történelme számára hetenkinti 2 óra van kijelelve. Hogy e tárgy már itt jő elő s nem mint másutt az egész tanfolyam végén, annak is a gyakorlati irány az oka. Kehr növendékeinek itt nem a bölcsészeti s nevelészeti eszmék fejlődését akarja pragmatikaiig előadni, hanem kiszedegeti a nevelés történelméből a legszebb szemeket, felmutatja a legkiválóbb alakokat, paedagogia- képes könyvet ád növendékeinek kezébe, hogy azokból érdeket, lelkesedést s tanulságot merítsenek jövendő pályájukhoz, e mellett megismerkedjenek a paedagogiai irodalom remekeivel. Azért az iskolai előadásokat folytonos magán-olvasások kisérik, melyekről havonkint szóval vagy írásban referálni is kell. Az utóbb rendszerbe állítandó paedagogiai eszmék alkalmilag már itt megbeszéltetnek. A nevelés- s oktatástan szinte 2 órával bir. Az oktatás az anthropologiai alapok megvetésével kezdődik. Ez alapon állittatik össze a nevelés egész rendszere, a testi neveléstől fél az erkölcsiig s vallásiig. A logika a gondolkodásnál, az értelmi nevelésnél tárgyaltaik Dittes szerint gyakorlatilag. Az oktatástanból itt csak az általános rész, a didaktika jő elő, nevezetesen: az oktatás czélja, eszközei, alakjai, módjai s kellékei; mig a különös rész, az egyes tantárgyak tanmódja (methodika) a seminariumi szaktanárok között van megosztva, akik azt szintén a második tanév folytán veszik elő. és pedig az egység megőrzése végett mind s szorosan Kehr jeles „Praxis der Volksschule“-ja szerint. A II. osztály paedagogiai elméletét már folytonos próbaleezkék kísérik a gyakorló- iskolában, melyeket szintén a szaktanárok vezetnek s majd maguk tartanak m i n t a - előadásokat, majd a növendékek próbálkoznak meg az oktatás kezelésével; mind a két esetben megbeszélés, az utóbbiban még figyelmeztetés, kritika is követi az előadást. Az ily gyakorlatoknál 6 csapatra oszlik az osztály s a gyakorló-iskolák mindegyik termébe megy valamelyik szaktanár vagy az igazgató vezetése mellett egy csapat. A gyakorló-iskola egész rendszerével már itt meg kell ismerkedni a tanitó-j el eltnek, már itt kell tudnia, hogy mit, mikép, mikor, mily köyvek után tog a jövő tanévben előadni.
