Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856
8 elpuhult nápolyi lazaroni-val, ki örül ha macaronival jóllakhatik. s hasonlítsuk össze az Alpok széles vállu, erős talpú lakóját — ki barmaiból táplálkozik, az érez hegység burgonyával is alig jóllakó sovány testű, lapos mellű, sápadt színű, beesett szemű s minden tekintetben szánandó takácsával. A’ tiszta állati hús, letisztítván róla vért és zsírt áll: 78 °/0 vízből 19 ,, rostanyagból 3 „ zsírból 100 A húshoz közel áll a tojás, mert ebben van: 74 ° 0 viz 14 „ fehérnye 10, 5 „ zsír 1,5,, ásványrészek 100, 0 De hisz a növények is kínálkoznak nekünk tápanyagokkal, honnan veszik azokat? Van e bennök fehérnye, rostanyag, enyv? Van e bennök zsir? E kérdésre Mulder ekképen felelt: A növényevők szinte azon tápanyagot nyerik, mint a húsevők, t. i. fehérnyét, amazok növényi, ezek állati fehérnyét, e kettő pedig egy.“ A mi az állatoknál a tojásban a fehérnye, a téjben a sajtanyag, a csontokban s csuklókban az enyv, az a növényeknél a növényfehérnye a zöldelékekben s magvagban, a legumin a hüvelyesekben, a növényenyv (lieber) a polyvás füvek magvaiban. Szinte úgy találunk a növényekben ezukrot, könnyen ezukorrá váló keményítőt és sejtanyt (cellulose), mellyek, valamint a növényolajok, az állati zsírnak megfelelnek. A proteintestek vegytani formulája C36 H25 010 N4 az állati fehérnye nemeké C54 H7 021 Nl5. A’ fő tápanyagok tehát, mellyek, vért, húst, izmot adnak, a fehérnye, rostanyag, sajtanyag, mellye- ket mind az állat mind a növény országból nyerhetünk. Hogy ezek most az állati testben azonosuljanak, az az vérré, hússá, izommá s. a. t. váljanak, szükséges ezeknek vegytani felbontása, mire megint legalább 29° R meleg kívántatik. E meleget pedig előhozza a’ lélekzés. Az állatok részint testük egész felső színével, részint különösen arra alkotott műszerekkel lélekze- nek, az ember két tüdővel. Ezeknek segítségével mi levegőt szivünk be és lehelünk ki. Nézzük, vallyon vál. tozik-e e közben a levegő. Ha hüs, száraz szobában a sima tükörre lehelsz, láthatod hogy annak felső színe vízgőzökkel borittatik be; ha kezedet száraz üveg edénybe tartod, annak falai szinte vizgőzökkel befuvalva mutatkoznak, — a ki lehelt levegő tehát több vizet foglal magában, mint a körlég. Ha mészvizre levegőt bocsátasz, az soká tiszta maradand; ha ellenben rá lehelsz, csak nem mindjárt megzavarodik. Ez csak úgy lehet, hogy szénsav vegyült a mésszel, — a kilehelt levegő tehát gazdagabb szénsavban, mint a körlég. Végtére a kilehelt levegő sokkal kevesebb élenyt tartalmaz, mint a körlég. Az állat tehát az élenyt beszivja és vizet s szénsavat lehel ki. Ez tehát a viszonylagos hatás az állat — s növény ország közt, hogy a mit az egyik fejleszt, arra a másik rászorúl, a mi az egyiket illeti, az a másiknak nem szükséges, úgy hogy nem csak mindketten egymás bántalma s kára nélkül meglehetnek, hanem egyik a másik nélkül nem is létezhetnék. Milly szép példája a családi s társas életnek! Legmeggyőzőbben mutatják ezen összeműködést a természetben Liebig kis világa s a nagyvárosok gazdagabb lakóinál már mindenütt divatezikké vált aquariumok. Mért érezzük magunkat olly jól a virányos mezőkön, az illatos erdőben, mért tágul keblünk, mért emelkedik lelkünk magasb repülésre, ha a város szőrűit falait elhagyva, kilépünk az isten nagyszerű kertjébe s megint mért káros a virágok kipárolgása éjjel, — azt már most talán nem szükséges magyaráznom. A beszivott éleny, melly a tüdőkből a vérereken keresztül a test minden részeibe elterjed, útjában mindenütt vegyül a kön- és szénennyel, — a legénnyel mint már tudjuk nem egyesülhet, — s a könenyt vízzé, a szénent szénsavvá változtatja, mellyek lehelés utján eltávoznak a testből, s egyszersmind a már felhasznált test részek felbomlását is elősegíti, hogy a testből kivezettethessenek. E műtétéinél mindig meleg fejlődik, s azért elégésnek nevezik.
