Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856
7 vés szénsavas mész, vas- és cseléleg, némelly alyak és sók, különösen konyhasó is. Az állati test tehát szinte úgy mint a növényeké ama 4 szervképzö (organogen) elemből s egynéhány ásvány anyagból van összetéve; csak azon külömbséggel, hogy mig a növény az ö táplálékát, egynéhány anyag kivételével, egyedül csak az ásványok országából veszi s testét közvetlen ezen elemekből épiti fel: az állat ezen alkatrészeket csak szerves összeköttetésekben használhatja és a szerves testek világára, más állatra vagy növényre szorul, hogy táplálkoz- hassék, a maga testét csak más lények romjain képes felépíteni. Sirból csirázik az állat élete, is igy már a földi világ is e jelszót követi: a halálból uj élet fejlődik. De hát melly összeköttetésekben szükségesek az állatnak ama anyagok? Nézzük az állati test minden részeinek közös kutforrását, a vért. Ez olly folyadék, melly 80°/o vizböl és 20°/o részint e vízben úszó gömbölyded, majd piros, majd szintéien, részint benne feloldva lévő anyagokból áll, és ama vérgolyócskák s e feloldott anyagok fehórnye nemű testekből, zsir-anyagokból és sókból állanak. E fehérnye nemű testek az egész állati szervezet alapját teszik, mert ezeket feltaláljuk a velőben, az idegekben, a vér, hús és izmok rostanyagában (gajerftoff), a csontok, porczogók enyvében, a téj sajtanyagában. Szinte igy mindenütt felleled a zsir anyagokat; ezek teszik a kart tellyessé s gömbölyűvé, a szemet olly bájolón fénylővé, a felső bőrt simává s nyulékonnyá. Zsirnemek kíséretében találjuk a czukrot és keményítőt is. A sók mintegy a test épületének falait képezik, ama vilisavas mész, mellyet a hamuban találtunk, ád csontjainknak, fogainknak, hajainknak s körmeinknek merevséget s keménységet; vilisavas haméleget (píjoépfjorfaureé fialt) és hamanyt (ßa- Itum) találhatunk az izmokban, továbbá a vérnek egy nélkülözhetlen része a vas, és a hajban még kovasavra is találni. Ezt Johnston szerint számokkal kifejezve, a vérben vagyon: fehérnye .............................................92°/0 Z sir és egy kevés czukor s keményítő 3 „ ásványi rész........................................5 TÖÖ~ egy felnőtt ember testében van, 154 &"-ra számítva: viz 116 S' hús, bőr és vér 18 „ ezek közt % S' ásványi rész zsir 6 „ csont 14 „ mellyben van: 4% S' állati enyv 9 V, „ ásványrészek. 154 & 14 S; Valamint pedig a vérben olly folyadékra ismertünk, melly a’ test minden részeinek elemeit magában foglalja: úgy van olly táplálék is, melly mind azon anyagokkal bir, mikre az állati test szorul, s az a téj, mellyet Moleschott méltán az állat östápjának (Utnaljrung) nevez. Mert van benne (Johnston sz.) a) tehén téjben: b) ember téjben: viz 87 88, 91 °/0 fehérnye-sajtanyag 4, 5 3, 92 „ zsir-vaj 3 2, 67 „ téjc-ukor 4, 75 4, 36 „ ásványrész 0, 75 0, 14 „ 100, 00 10(1, 00 De egy lelkes lénynek sem adatott, egyedül csak szülő annya kebelén keresni táplálékát, az állat szabadon mozoghat, szabadon, önállóan kell hát eledelét keresnie; mi természetesebb, hogy minekutánna az állati táplálék főkelléke az, hogy mindazon részekkel bírjon, mellyeket a’ vérben találunk — legközelebb az állatok országában keressük fel azt. Itt találunk fehérnyenemü testeket a vér és tojás fehérnyéjében, a téj sajtanyagában, a hús és izmok rostanyagában; itt találunk elég zsirnemeket a vajban és a Stearin, Margarin s Elainban, mellyek az állati test szövet közt mindenütt elterjedvék; itt találunk czukrot a téjben, májban és vérben, és végtére ásváni anyagokat minden állati táplálékban. Áll tehát az emberek közbeszéde: húsból lesz megint hús! Csak hasonlítsunk össze egy izmos angol matrózt, ki a roostbeefet vallja kedvencz ételének, egy
