Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856
6 nyen egyesül más testekkel, még az élennyel sem. De meg van ez a körlégben más alakban is t. i. mint könlege g. Ennek legfőbb forrása a humuszban rejlik. Ebben t. í. a legenytartalmu állati s növényi részek alkatrészeikre felbomolván, a legeny a könennyel egyesül, könlegeggé válik s részint a légbe emelkedik, honnan az eső idönkint lacsapja, részint a humusz által felszivatik, honnan szinte a növény tulajdonává válik. A humusz tehát mindég szénsavval ’s könlegeggel vegyült vizet tartalmaz, s csak ezen physikai tulajdonsága, hogy e nevezett szervetlen részeket magába felvenni képes — nem pedig az hogy növényi, vagy áltáljában szerves részekből áll — teszik öt a növény tenyésztésére olly nagy hátúvá. Mert a növény az ő táplálékát, ama szerves savakat kivéve, mellyeket a humuszból közvetlen felvesz, egyedül csak szerves testekből veszi, miilyen a szénsav, könlegeg és viz, s kitűzött kérdésünkre egészen egyszerűen igy felelhetnénk: A növény levegőből él. Az eddig előadottaknál fogva azt lehetne várni, hogy minden helyeken, mellyek egyenlőn gazdagok humuszban, a növényi életnek is egyenlőnek kell lennie. Honnan van tehát az, hogy valamelly növény egy helyen búján tenyész, másutt csak ritkán s eltörpülve, ismét másutt épen nem található. Honnan van az, hogy a búza a tiszta humusz földben nem díszük ? Honnan van az, hogy a nálunk előforduló Orchideák legszebbike, a tarka czipöczim (cypripedium calceolus) Sopron vidékén csak a Fertő melletti erdőnek mészföldjén s egyébütt a vidéken sehol sem fordul elő? Honnan van az, hogy a legjobb föld is végtére termő erejéből kifogy, ámbár humusz tartalma szaporodik? Honnan van az, hogy burgonya után nem lehet burgundit ültetni? Mert minden növény bizonyos ásványi anyagokat is szükségei testének felépítésére, szénsavas, vilisavas (csontföld) kénsavas meszet (gypsz), kovanyt, sziksót s a t. így p. o. a burgonya és burgundi leginkább hamanyt (Kalium), a búza kovanyt, (Silicium), a szőlő hamanyt s iblanyt (Jód), a lóher meszet s a t. kíván, s ha ezen anyagok a földben hiányoznak, szükséges hogy a földmivelö által néki megszereztessenek Hisz a növények ezen anyagokra nézve annyira rabjai a földnek, hogy a növényből mindég biztosan következtethetni a föld minőségére, s viszont ebből a benne termeszthető növényekre. A gazdának nem lehet tehát fontosabb feladata, mint először földje minőségét, másodszor a termesztendő növények természetét megismerni, hogy ezek szerint intézhesse el váltó gazdaságát (28edjfelttúrtf)fcfjaft), hogy ezek szerint használhasson gypszet, meszet, csontot, hamut, guanót, compost — ot s a t. trágyázásra, — s az észszerű gazda a természeti tudományokat, különösen az ásványtant és növényi élettant szinte olly kevéssé nélkülözheti, mint a jogász, a jogtant, a theologus a sz. biblia, a kalmár a portékák ismeretét. 11. Miből él az állat ? Az állati test szüntelen változik, soha sem ugyanaz. Ezt már a régiek gyaniták, ez már a népben • is közhitté vált, mert mindenütt hallhatni ezen állítást, hogy az ember teste 7 év alatt egészen megmásul. A régiek gyanitását, a nép hitét a tudomány megdönthetien igazságnak ismerte el, csak egy nincsen még határozottan megállapítva, az idő, melly alatt e tellyes megmásulás történik. De az igaz, hogy ez folyvást történik; a kéz, mellyel most Írok, a szem, mellyel e sorokat nézem, a vér, melly ma ereimben folydogál, már holnap nem leend ugyan az, s tán kevés hetek múlva egy parány sem lesz bennem azon anyagokból, mellyek ma testemet képezik. Itt szünteleni fogyás és elavulás, szünteleni alakulás és ujalás van. De melly anyagokból alakulnak a test részei? Ha a Psyche a test ephemerid hulláját elhagyván, vissza lebegett a szellemek hazájába, hová a tudomány kutatásai nem hatnak s a földnek polgára csak a hit szárnyain emelkedhetik az áhitat ihletett perceiben, akkor a test felbomlik alkatrészeire s a suttogó szellők elragadják azokat a föld minden vidékébe, a halvány csontokat kivéve, mellyek még egy ideig dacolnak a vegytani erők ellenséges behatásával; de végtére ezek is egy maroknyi hamuvá összeporlanak, s az egykor hatalmas kényúr, kinek parancsára ezeren meg hajoltak, kinek egy szavától sok ember élete vagy halála függött, az egykor hires tudós, kinek elmeszüleményeit az egész világ csudálta, a vérengző hóditó, kinek az egész földkereksége szűk volt — mi egyéb, mint füst és hamu. Porból lett az ember és porrá kell ismét lennie. A füst — a légnemüek, mellyek testéből elszálltak — ama ismeretes 4 főelem: éleny, köneny, széneny s legeny, mellyek viz, szénsav s könlegeg és kénnel egyesülve könkóneg (©djttefelwafíerfloffgaé) alakjában eltávoztak; a hamu pedig nagyobbára vilisavas mész- íöld, mellyböl már félszázad olta a gyufáink hegyén lévő villanyt (Phosphor) készítik, s azonkívül még egy ke
