Evangélikus egyházkerület főtanodája, Sopron, 1856
4 mellyeket a gazda mint savanyúkat megvet? Honnan van az, hogy a miveit föld széneny tartalma évről évre szaporodik? Ez nem lehetne, ha a földnek humusza szolgálna a növénynek táplálékul. A humusz növényi (s állati) anyagok rothadásának eredménye, a vízben csak igen kevéssé feloldható s már ennél fogva a növény, táplálására képtelen, melly a tápanyagokat csak lég nemű vagy csepfolyós testek alakjában veheti fel; amahumusz- savassók pedig (l)itmus(cutre ©alje), mellyeket magában tartalmaz, szinte nem képesek elegendő szénenyt nyújtani Ha pedig a föld nem nyújtja a kellő táplálékot, csak a’ levegőben lehet azt keresnünk. A közönséges lég 100 észben i2lr. élenyt 78,9r. legényt és 0,1—0,05r. szénsavat foglal magában. E szénsav nem egyéb, mint a széneny és éleny egyesülése. Hogy pedig a növény szénsavat szív a levegőből, azt könnyű bebizonyítani Priestley kísérlete által. Ha t. i. üveg korong alá valamelly növényt és egy pohár szénsavat helyezünk (melly utolsót könnyen előállíthatni az által, hogy ha porrá tört krétára ritkított kénsavat öntünk), s ezt kiteszük a nap sugarainak, rövid idő múlva a korong alatt szénsav helyett élenyt találhatunk, mert az izzó parázs benne lángra lobban. E szerint a növény, a napnak kitéve, a szénsavat a levegőből beszivja, azt szervezetében alkatrészeire felbontja s a tiszta élenyt ismét kibocsátja, melly utóbbiról tagadhatlanul meggyőződhetünk, ha zöld levelet vízzel telt edényben a napfényre állítunk, a midőn t. i. a levélről felszálló kis buborékokban könnyen rá ismerhetni az élenyre. Csak éjjel, borult időben napfogyatkozáskor midőn az élet egyik legfőbb kelléke, a napfény hiányzik, merülnek a növény életműködései mintegy álomba, s a lég élenye valamint az élet nélküli testekre, úgy Flora gyermekeire is, korlátlanul gyakorolja vegytani hatását. Ekkor a növény az élenyt tartja magában s a szénsavat kileheli. E légszívás műszerei pedig a növény minden zöld szinti részein lévő apró kerekded nyílások, mellyeket per analogiam száj adékoknak; (stomata, Spaltöffnungen) nevezünk; számuk olly nagy, hogy p. o. egy közönséges bodzafalevél 10" területén 120000 illy nyílás lelhető fel, és a’ gyorsaság, mellyel e be- szivást véghez viszik, olly nagy, hogy egy ép fejlődésben lévő növényre bocsátott légfolyam általa egy pillanatban minden szénsavától megfosztatik. Önként következik ebből, hogy vagy a’ körlég szénsav tartalmának mindinkább fogynia s a légnek növények táplálására mindig alkalmatlanabbá kell válnia, vagy kell megint olly vegyfolyamnak is történnie, melly az elveszett szénsav mennyiségét folytonosan kipótolja. Illy vegyfolyam az emberek s állatok lélekzésén kívül, mellyröl alább szólandunk, az égés és rothadás, midőn az éleny a testek szénenyével ismét szénsavvá egyesül. Nálunk a fák az ö leveleiket, Uj- hollandiában kérgüket hullatják le évenkint; lég s eső hatásának következtében e növény részek felbomlanak s vissza adják a levegőnek az egykor belőle szívott szénenyt, hogy szénsav alakjában újra az élő növények táplálékául szolgálhasson. De nem minden a föld színét borító növények oszlanak fel évenkint vagy idöszakonkint alkatrészeikre. Vessed csak viszga szemedet ama sok ezer mért földekre terjedő 50—1000 mélységű tőzeg telepekre éjszaki némethonban s Europa minden országaiban, mellyek megszámlálhatatlan növényekből alakultak öszve: szálj le a newkastlei köszénbányába, melly még a tenger feneke alatt is elterjed s évenkint m. e. 200 millió mázsa szenet ád: vedd kezedbe a müipar statisticai tabelláit, mellyekből megtudhatod, hogy egyedül Nagybri- tannia évenkint 500 millió mázsánál több kőszenet termel, halljad Johnston állítását, ki az egész földön évenkint elfogyasztott kőszénmennyiséget 4000 millió mázsára teszi ’s az abból évenkint fejlődő szénsavat 12000 mázsára becsüli: vedd fontolóra, hogy a kőszén nyugoton 100 év olta használtatik mint égő szer, Chinában pedig Marco Polo szerint már 1270-ben használtatott, — s fogalmad leend arról, milly gazdag szénsav-forrással bir a természet az őskorból reánk maradt növényekben, mellyeknek mennyisége olly rémitö nagy, hogy az eddig ismeretes kőszéntelepekkel, még sokszorta nagyított fogyasztás mellett is, legalább 500 évig beérhetjük. De közvetlenül a föld kebléből is emelkedik e lég nem. Jöjj velem gondolatodban Java vulkánszülte szigetére, mellynek ős erdeiben a Paulliniák bíbor fürtjei csüngenek, a csudálatos Raflesia Arnoldi Cis- sus neműek gyökerein élödik, a Strychnos Tieuté és Antiaris toxicaria felfelé emelkednek, mellyeknek téjned- véból a bennlakók a ma rémitően ható Upas mérget készítik, — a kenyérfa (Artocarpus incisa) az ö ízletes gyümölcsével kínálkozik. Ha sikerült az őserdő tömkelegén balta s tűz segítségével keresztül hatnod, ha ama mérges fák bőven csurgó téjnedve nem érintette testedet, ha a sok tüzókádók valamellyikének várátlan kitörése nem szakasztottá félbe fáradalmas és nem veszély nélküli utazásodat, végtére egy dombhoz is érsz, és
