Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1943

6 mi a nemzeti hivatásunk ma és mi lesz a jövőben, hogyan tudjuk azt az iskolában a jövő nemzedék lelkében meggyökereztetni ? Vizsgáljuk először is a felvetett problémát ? hogyan függ össze a nevelés és a nemzeti hivatás egymással. A nevelés tudatos, tervszerű ráhatás. Éppen azért a nevelésnél „iránytszabó célképzetre van szükségünk. A nevelés fogalma tehát utal a célfogalom szükségességére, mivel tervszerűség állandó, szabályozó erejű cél nélkül nem biztosítható. ' (Marczell.) A gimnáziumok számára kiadott Általános utasítások a gimnáziumok célját és feladatát a következőkben határozzák meg : ,,A gimnázium célja az, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa s az egyetemi és más főiskolai tanulmányokra képessé tegye." Itt is ki van már emelve a nemzeti szempont, nem bármilyen, hanem nemzeti szellemű, általános műveltséget kell adnia az iskolának. A nemzetnevelésről a továbbiakban még ezt olvashatjuk : „A nemzetnevelés ma a magyar sorskérdéssé lett. Üj, egészségesebb és öntudatosabb magyar nemzedékre van szükségünk." Ennek kialakítása nem is egyedül az iskolának a feladata, hanem az egész nemzeti közösségnek is részt kell benne vennie." A hazafias nevelés célja a tanuló értelmi, érzelmi és akarati világának bekapcsolása a nemzeti értékek és célok szolgálatába." De hogyan történhetik mindez, ha nem ismerjük a nemzet célkitűzését, hivatását ? A nemzetnevelés ma tehát a nevelés központi kérdése lett. Igaza van Imre Sándornak, amikor azt mondja, azért emlegetik manapság annyit, mivel nagy szükség van rá. A nemzetnevelés fogalma két dolgot tár fel előttünk világosan : az egyik, hogy a nevelés alapja és kerete mindig a nemzet, mivel mind a növendékek, mind a nevelők a nemzet tagjai és együttes munkájuk is a nemzeti élet keretében folyik le. A másik tény, amit szem előtt kell tartanunk, hogy ez a nevelő tevékenység a nemzet életébe akar beavatkozni, azt akarja irányítani, megváltoztatni. Hogy milyenné kell a nemzet tagjait nevelnünk, alakítanunk, először egy általános, minden nemzetre érvényes választ adhatunk. „Mindegyik nemzetnek az az alapvető szükséglete, hogy tagjaiban határozott nemzeti tudatosság legyen és mindennél erősebb a nemzet sorsáért ézrett felelőség." (Irme S.) Nemzeti öntudat és felelőségérzés ez mirdenki számára egyénileg megszerzendő személyes birtok. Természetes, hogy ennek tartalma nemzetek szerint különböző, de az egyes nemzeteknél is korok szerint változó. Ezért minden nemzetnek magának kell megkeresnie, mik az örök céljai, mi a teremtőtől eléje adott hivatása és hogyan tudja azt az egyes korokban megvalósítani. Már Széchenyi mondotta : „Tagadhatatlan, hogy a nemzeti szellem és sajátság minden nem zet sarkalatosb intézetire nézve szent. Annak megsemmisítése a nemzetiség halálát eîmulhatatlanul sietteti. És ugyan mi az a nemzeti szellem, az a sajátság ? Az már készen jön a világra, mint valamely állat, egyszerre sül, mint a zsemlye ? Avagy csak lassan ered, halkkal nő, neve-