Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1935

47 jogos Ausztriával, a hódoltató és pusztító törökkel, de ez csak fő­pásztori gondját gyarapította. A töröktől meg nem szállott, vagy be nem hódoltatott területen mintegy 600 község volt, de a hívek szá­mát megtizedelte Luther és Kálvin tanításának elterjedése. Egyház­megyéjének legnagyobb birtokosai, a Batthyány, Nádasdy, Széchy, Erdődv, Zrinvi grófok elpártoltak a katolicizmustól csakúgy, mint az enyingi Török, bedeghi Nyárv, a Hédervárv, a devecseri Choron, a gersei Pethő, az ákosházi Sárkány-csaláa'tagjai. A zálogbavetett Nyu­gatmagyarország és Mosonmegye jelentékeny része királyi birtok volt, tehát a protestánsbarát Miksa és új hitű vezéreinek jóindulatú semlegessége mellett mély gyökeret eresztett az új hit mindkét iránya. Egyházmegyéjének legnagyobb helysége, Sopron sz. kir. város csak­nem egészen lutheránus, a földesúri joghatósága alá tartozó közsé­gekkel együtt. Kőszegen a katolicizmus üldözött, törpe kisebbséggé változott. Még székvárosán, a saját és káptalani birtokain is meg kellett tűrnie az ősi hitnek az újat. Pázmány működésének gyümöl­csei ugyan már érni kezdtek, de még sok főpásztori munkára várt a pihegni kezdő, felocsúdó egyház élete. A Batthványak, Zrínyiek, Hé­dervárvak már visszatértek, a Török- és Nyáry-birtokok új gazdája, Csáky László gróf már katolikus volt, Kismarton vidékén Esterházy Miklós nádor buzgósága mutatja a jobb idők virradását. A püspöki javadalom sem a legjobb képet tárta új gazdája elé. A zálogos birtokok osztrák gazdái elismerték ugyan a győri püs­pök lelki joghatóságát, de a püspöki tized fizetését megtagadták. A mosoni tizedek bérlője a magyaróvári királyi uradalom lévén, a bér­összeget maga állapította meg és az alattvalói hódolat betudásával olcsóra szabta. A nagy uradalmak gazdái szintén bérelték a püspöki tizedeket, de az őseiktől megállapított, nagyon is jutányos bérössze­gekhez makacsul ragaszkodtak és rendesen csak késedelmesen, vagy legtöbbször kötelezvénnyel fizettek. A püspöki falvak és jószágok jövedelmezőségét is csökkentette a végvárakhoz és a hódoltsági terü­lethez való közelség, mert ez gyengítette a két oldalról megsarcolt jobbágyok fizetőképességét. A távolélő kancellár- és diplomata-püs­pökelődök idején birtokhatárok tolódtak el, hasznos jogok kallód­tak el, vagy kerültek idegen kézre. Pedig a püspökre a magyar hon­védelemből is elég költséges szerep jutott. Szombathelyi és keszői várainak fenntartásán kívül állandóan készen "kellett lennie, hogy királyi vagy. nádori parancsra legalább 80 jól felszerelt és felfegy­verzett lovassal képviseltesse magát a bármikor megindulható hábo­rúban. Ezen kívül a győri vár fenntartásához is hozzá kellett já­rulnia azzal a jelentékeny összeggel, melyet elődeitől is kértek és reverzálissal biztosítottak. A 17. század megromlott közbiztonsága,

Next

/
Thumbnails
Contents