Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1928

33 állásának 1400 éves jubileuma s a gimnázium hősi halottai emlékművének felavatása. A rendi jubileumot a lelki gyakorlatokkal kapcsolatban már Sz. Benedek napja előtt rendezett kis triduummal is megünnepeltük, magán az ünnepen Papp Kálmán prépost-kanonok mondott ünnepi misét és prédikációt. Az igazi ünnepségeket azonban csak április 23—25. napjain rendeztük meg. Mind a három napon hálaadó ájtatosságot tartottunk a bencés templomban; az első két napon — az első napon a beteg Burány Gergely dr,, csornai prépost-prelátus úr helyett — Jándi Bernardin, celldömölki bencés apát úr, utolsó napon pedig Grősz József dr., győri segédpüspök úr főpapi misét celebrált, a sz. beszédeket pedig Ráday Sebestyén dr., premontrei kanonok-teológiai tanár úr, P. Elsasser Gyula S. J. főtisztelendő úr és Koszterszitz József dr. úr, a soproni Sz. Imre-Kollégium igazgatója mondották. Ráday Sebestyén dr. beszédének gondolatmenete a következő volt : A boldog katolikus egyház egymásután ünnepli jubileumait, a 700—800-éves Sz. Domonkos, Sz. Ferenc, Sz. Norbert-jubileumokat, s most Nyugat pátriárkájának 1400-éves jubileumát. Sz. Benedek előtt 3 nagy pogány nevelője volt az emberiségnek : Arisztotelész, Plátó és Szókratész. Mindegyik tökéletlen és hiányos volt azonban ahhoz, hogy Benedek belőlük merítse az önnevelés és a társadalmi nevelés alapeszméjét. O az örök Bölcseségnél kereste a nevelés ideáit s subiacói barlangjában megtalálta Krisztust, az emberiség isteni Pedagógusát. Ez az isteni Nevelő szavával és élete példájával az alázatos érzületben jelölte meg az embernevelés alapját. Sz. Benedek is a maga kisterjedelmű Regulájában az alázatosságról szól legtöbbet, s az alázatosság 12 lépcsőfokán mint Jákob lajtorjáján vezeti az emberi lelkeket Istenhez. Nitsche Ubermensch-eiből a nirvana rossz szellemei lesznek, a benedeki alázatosság embereit azonban a Sz. Ágostontól emlegetett „lelki szépségek szerelme" az örök élet apostolaivá neveli. Sz. Benedek nevelési alapjának második eleme a munka volt. Munka kettős vonatkozásban: mint léleknemesítő, örök érdemeket szerző, kísértéseket elűző és legyőző aszkétikus eszköz, és munka a felebaráti, társadalmi (szociális) szeretet, az emberi művelődés szolgálatában. Az előbbivel a Regula szentekké nevelte követőit, az utóbbival pedig az emberi kultura zászlóvivőivé emelte őket annyira, hogy a századok folyamán a legújabb időkig az egyház elsősorban bencés kolostorokat bizott meg minden nagyobb munkánál. Harmadik nevelő ereje Sz. Benedek Regulájának abban van, hogy egészen krisztocentríkus. Azaz gondolatvilágának középpontjába Krisztust állítja, s az „isteni szolgálat iskolájában" fiait elsősorban imádkozó emberekké neveli, megtanítja az alázatos keresztény lelkeket apostoli egyszerűséggel, közösen, egyháziasan, szívszárnyalásokkal imádkozni. Innét van, hogy egész Európában sehol sincs apostolibb és katolikusabb istentisztelet, mint a beuroni, solesmesi, maredsousi bencés kolostorokban. Sz. Benedek Regulája kolostorokban és kolostorokon kívül a szentek és a jó