Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1912

7 egyetem-fönntartó bencés apátok felügyelete alatt állott, kik befolyásukat főként az egyetem rektorának révén gyakorolták; Horner rektort pedig nemcsak rendtársi tisztelet és szeretet, hanem szinte bámulat fűzi Koptikhoz, kinek buzgóságát, fáradhatatlanságát nem győzi dicsőíteni. Ha Koptik tanári és irodalmi működésével nagy hírt arat sokaknál, a bencés misszióházzal és az új intézettel kapcsolatos ügyben végzett dolga miatt kedves lesz a salzburgi bencések körében, kik szívesen emelnék magasabb állásba. Kilián sanktlambrechti apát ekkortájt már öregségtől és betegségtől megtörten vergődött ágyában s nem tudta már kormányozni apátságát; sugdozzák is már, hogy az udvar nem bencést akar melléje rendelni kormányzósegédnek; amint erről hallanak a salzburgi bencések, biztatgatják, erőtetik Koptikot, igyekezzék ezen méltóságra ; s mikor szerénykedik, az egyetemnek elnöke, maga a salzburgi apát, egyenesen ráparancsol, hogy törekedjék utána. Amint aztán Kilián apát nemsokára az ősökhöz tér, az egyetem elnöke szívesen ajánlaná a sanktlambrechtieknek apátul Koptikot, ez azonban menekül a megtisztelő ajánlás elől, sőt a jóakarói által az ő tudtán kívül számára nagy előkelő férfiaktól szerzett ajánlásokat is eltitkolja s mikor útnak indul Sanktlambrechtbe apátválasztani, nem fogad el az egyetem elnökétől más levelet útravalónak, csak olyant, amilyent minden egyetemi tanárnak szoktak adni, mikor apátválasztani mentek kolostorukba; ez az útravaló azonban így is gyönyörű, mert egyrészt áradoz benne a sok szép szó Koptik életéről és működéséről, másrészt meg nem hallgatja el, hogy a sanktlambrechtiek nem tehetnének kedvesebbet az érseknek és udvarának, nem Salzburg városának és sok bencés apátnak, maguknak meg nem szerezhetnének nagyobb dicséretet, mint ha Koptikot választanák apátjuknak. A megtiszteltetés azonban máshonnan éri. Amint az új intézet megnyílott, küld felőle szóló részletes ismertetést Sajghó főapátnak és kéri annak hathatós támogatását. A főapát köszöni az ismertetést ínovi systematis par), örvend a salzburgi bencés tevékenység ily nemes irányú terjeszkedésének és készségesen igéri, hogy szívesen ajánlja majd az intézetet a magyar előkelőségnek, de másként is támogatja majd alkalomadtán; nemsokára már tettel váltja be igéretét és értesíti Koptikot, hogy három előkelő magyar sarjadékot küld majd a kollégiumnak. Koptik érzi és látja a főapátnak szép leveleiből és tetteiből, hogy az új intézet alapításával még gyarapodott becsülete és tekintélye a főapát szemében, azért azt hiszi, hogy nem esik vakra kockája, ha az új intézet javára törekvő munkálkodás alapján apáti címet kér tőle. De mintha csak véletlen, csak hirtelen ötlött volna elméjébe ez a kívánság, mert a főapáthoz írt hálálkodó levelének egészen az aljára szorítja utóiratként nagy hirtelen irt apró betűkkel: „Nagyot segítene kollégiumomon Méltóságod, ha, ami módjában áll, apáti címmel tisztelne meg; alázatosan kérem ezt." A főapát jó egy hónap múlva válaszol; a válasz kellemes lehetett Koptiknak, mert kollégiumának és kívánságának egyaránt kedvez. Azt írja ugyanis, hogy a széplaki Széchenyi-fiuk közül kettőt, Zsigmondot és Lászlót, Kuti Dénes pannonhalmi teológus tanár kíséretében már Salzburgnak indított, fogadja őket