Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1906

8 volna szükség. Megvoltak a szervek, melyek a reform munkáját elvégezték volna, esak működésbe kellett volna hozni e szerveket. De Lipót királyunk épen ezt nem akarta, vágya az levén, hogy az ujjá szervezett ország már ne Magyarország, hanem az összbirodalomnak egv rés/-}, provinciája legyen. A munka tehát kettős céllal indul meg, a szervezés, reformálás és a beolvasztás céljával, elismeréssel gondolunk az előbbire, de felháborít s keserűséggel tölt el az utóbbi, melynek az első alá volt rendelve. A munka intézői persze nem magyarok, hanem idegenek, a legtevékenyebb köztük KoUonics, a reformtervezetet is ő dolgozta ki. Eszénél és loj°h'tásánál csak a rebellis magyarok teljes megtörésének vágya volt nagyobb. Munkája éleslátásról tanúskodik s az sem tagadható, hogy sok magában véve üdvös intézményt akart létesíteni. így az igazságszolgáltatás érdekében véget akart vetni a visszaéléseknek, olcsóbbá akarta tenni a jogszolgáltatást, megszüntetni a birák megvesztegethetőségét, jogot akart adni a jobbágynak, hogy a maga személyében perelhessen, ujjá akarta szervezni a törvényszékeket. A közoktatás javítása végett Budán és Kassán egyetemet, több városbau fő- és középiskolát tervezett és még a néptanítók jobb ellátásáról sem feledkezett meg. Helyes Kollonicsnak az ország felvirágoztatására kidolgozott terve is: belterjesebbé kell tenni a földmivelést, utakat kell építeni, vLeket szabályozni, mocsarakat lecsapolni, emelni kell iparát, kereskedelmét. De a nemzet ezen intézkedéseket sem fogadhatta el azon keretben, melybe illesztve voltak, a mód miatt, ahogyan életbe akarták léptetni — az országgyűlés megkérdezése nélkül, rendeleti uton, a szellem miatt, mely áthatotta, a cél miatt, amelyet szolgáltak. Szellemük idegen volt mint osztrák mintáik, céljuk pedig Lipótnak beolvasztó céljával egye/ett A beolvasztás két radikális eszközének a németesítés és katolicizálás volt kijelelve. E kettőben látják a megalkotni szándékozott összbirodalom egységének biztosítékát. A Habsburg-ház monárkiája teljesen egységesnek és pedig németnek és katolikusnak volt kontemplálva. E két szempontot a reform minden ágára, anyagi és szellemire, kiterjesztik. Kollonics fontos nemzetgazdasági feladatnak tekintette az erősen megfogyatkozott ország lakosságának szaporítását. Dicséretes elv, de gyakorlati kivitele napnál világosabban mutatta gonosz szándékát. A háborúk megszűntével a katonáskodásnál fölöslegessé vált ezer és ezer