Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1905

9 állítsa. Uros, a pannonhalmi apátok egyik legnagyobbika, teljesen ujjá alkotta az apátságot. Rendezte összes ügyeit, a mint azt az általa szerzett oklevelek, melyekre nagy gondot fordított — Liber Rabért ő másoltatta — fényesen bizonyítják. Rendbe szedvén monostorát, II. Endrével a Szentföldre ment, hogy a pogányok ellen küzdjön. Visszatérése után (1218.) felavatta az újjáépített fömonostort, a mikor is II. Endre és neje megjelenésével tisztelte meg a rendet. Éppen rendbe hozott mindent, midőn beütött a tatárveszedelem s enyészettel fenyegette élete minden alkotását. 1241. április 11-én történt a gyászos mohi csata. IV. Béla Nyitra felé menekült, Frigyes osztrák herceg Haimburgba csalta és kétezer márkára becsült pénzétől, minden drágaságától megfosztotta Későbbi oklevelekben maga Béla király beszéli el, hogy >midőn a tatárok üldözése elöl a tengerparti részekre kellett mennie, a monostor pénzéből 800 márka szinezüstöt kapott az ország nemesei részére, akiket az éhség tenyegetett.« 1242,. február elején a tatárok áttörtek a Duna jegén a dunántúli vidékre, ostrom alá vették Esztergomot, Székesfehérvárt, földúlták Pannonhalma vidékét, de egyik várat sem tudták bevenni. Kádán sietett Béla király után Traa felé, de február végén megérkezett Ogataj, mongol khán halálának híre, ekkor a tatárok egyszerre siettek haza Ázsiába. Mégis nagy pusztulás maradt hátra. Két évvel utóbb Uros azon panaszkodott IV. Ince pápának, hogy monostorukat a tatárok majdnem mindenből kifosztva lerontották. Ez természetesen csak úgy értendő, hogy elvesztvén minden ingó vagyonát a monostor anyagilag tönkre jutott. A visszatért király az országos nagy gondok közepette hü bencéseiről sem feledkezett el s támogatásával a monostor ismét megerősödik. V. István, midőn uralkodása kezdetén »devotionis causa« Pannonhalmára ment, később pedig IV. László és III. Endre megerősítették a monostor kiváltságait. De az utolsó Árpádházi királyok alatt lábrakapott fejetlenségben a monostor is szenvedi a féktelen nagyok garázdálkodását, birtokait le-lefoglalják a szomszédos főurak. Károly Róbert és Nagy Lajos alatt ezek visszafoglalásával van a rend elfoglalva. Az anyagi javak nagy részének visszaszerzésével a fegyelem, tudomány és nevelés is új lendületet nyert, úgy hogy Zsigmond király magasztaló hangon, megtisztelő dicsérettel emlékezik meg a Szt. Benedek rendjéről, amely — mint mondja — nemcsak legtöbb taggal rendelkezik a hazai szerzetes-rendek között, hanem buzgóságával, miként