Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1904

14 itt színházat is építtetett, s ebben otthon léte idején naponkint tartottak előadásokat. Hetenkint kétszer, vasárnap és csütörtök opera került színre, még pedig a herceg ízlésének megfelelőleg legnagyobbrészt víg s csak nagyon ritkán szomorú, tragikus opera ; a hét többi napjain váltakozva majd vígjátékokban, majd pedig egyéb darabokban gyönyörködtek Az előadásokon a herceg minden hivatalnoka megjelenhetett, úgyszintén a szolgaszemélyzet és az odavetődött idegenek. Az énekesek és énekesnők száma rendszerint külön-külön 5—6 volt, leginkább olaszok. Az opera-darabok kiválasztását illetőleg legeleső sorban a bécsi Opera műsorára voltak tekintettel, ha az előadásukhoz szükséges személyzet elégségesnek bizonyult. A herceg azonban igen gyakran szerződtetett vándor szinésztársulatokat is. A legkiválóbb osztrák társulatok úgyszólván mind megfordultak rövidebb-hosszabb időre Eszterházán. Hellmann és Koberwein, Passer és Wahr, Paul és Meyer, Diwaldt, Lasser és Mayer társulatai sokszor több hónapra szerződtek. Az ilyenkor előadott darabok között ott találjuk Lear király-t, Hamlet-et, Götz von Berlicliingen-t, Stella-1, Galotti Emilia-1, Barnhelmi Minna-t, liesco-X, Ármány és szerelem-eA Stuart Maria-t ; a Hanswurst-féle darabok és az ú. n. improvizációk egyszer s mindenkorra száműzve voltak a színpadról. A költségek, amelyeket évenként a színészetre fordítottak, nem maradtak a bécsi Opera kiadásai mögött, sőt néha még felül is múlták. Messze is terjedt az eszterházai előadásoknak hire s maga Mária Terézia, aki 1773-ban három napig tartózkodott Eszterházán, az ottani előadások hatása alatt ily nyilatkozatot tett: »Ha jó operát akarok hallani, Eszterházára megyek.« Ez előadások a hercegnek 1790-ben bekövetkezett halála után is fennmaradtak s ettől kezdve gyakoriabbak Kismartonban is, ahol a kastély nagytermében állították fel a színpadot. Itt nyilt alkalma Gaalnak is a szini élet megfigyelésére. Eleinte csak mint dilettáns látogatta az előadásokat, de utóbb" maga is fellépett szereplőnek. Arra vonatkozólag azonban, hogy mily darabok előadásánál és mily szerepekben működött közre, semmi bizonyosat nem mondhatunk; egyetlen adat sem jutott kezeim közé, amely felvilágosítást nyújtana. 0 maga egy szóval sem említi s ez annyival különösebbnek tetszik, mert a színdarabok és azok előadása iránt, mint Kisfaludy Károlyijai folytatott levelezéséből látjuk, mindig a legmelegebb érdeklődést tanúsította. Gaal 1808-ig maradt Kismartonban. A herceg ugyanis gyakran érintkezvén vele, csakhamar felismerte, hogy Gaalnak sokkal nagyobb