Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1903

II. A méreg az állatok szolgálatában. Habár jelen korunkban minden kutatási téren óriási a haladás, mégis fáradságos munkával szerzett ismereteink sokszor elégtelenek az egyes jelenségek megfejtésére. Az iskola padjait elhagyva müveit értelemmel szemléljük a természet csudáit. Sokan kutattak s fáradtak a nélkül, hogy czélt értek volna, de ismereteik az utókor embereinek alapul szolgálnak, hogy azokon, mint biztos alapokon tovább fejleszszék a tudományokat. Igaza van Eötvösnek, hogy a természet megfigyelése mindenben a nagy Alkotót, a bölcs Teremtöt juttatja eszünkbe és csodálaital tölti el lelkünket az a bölcs berendezés, melyet kutatva, abban ujat, még nem ismertet folyton találunk s talán minden részletében megismerni soha sem fogunk. Sokszor csodáljuk, hogy tud valaki egy előttünk hitványnak látszó féreg szépségeért rajongani, pedig miért nem lehetne a féreg is szép annak szemében, a ki a féreg szépségeit ismeri. Az állati méreg rendeltetése és képződése. A méreg szilárd és folyékony vagy légnemű anyag, a mely az ember vagy állat szervezetébe hozva, sokszor már igen csekély mennyiségben is, az egyes szervek működését zavarja és ezáltal beteges állapotot vagy sokszor halált is okoz. A méreg az állatnak vagy a zsákmány elejtésére vagy tisztán védelmére szolgál.

1) A mérges kigyók, pókok, százlábúak, poloskák csak mérgük segítségével képesek a náluknál sjKkal gyorsabb zsákmányukat elejteni; más állatok ellenben, mint pl. a méhek, tiszlán védelemre használják a mérget, igaz, hogy a ná«zröpülés után a himek elpusztítására is használják gyilkos fulánkjukat. A táplálék szerzés s a védelem esetein kivül sokszor nem tudjuk kimutatni az állati szervezetben rejlő méreg rendeltetését. így nem tudjuk, mire való néhány belféregtől kiváDer Kampf zwischen Mensch u. Tier. Dr. K. Eckstein.