Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

51 2161. Rézérem, vékony. Av. Krisztusfej nimbussal, fent apró betűk nyomai és IC—XC. — Rev. elkopott. 2162. Tálalaku billon. Császári mell kép, jobb kezében kereszt • • - AC- - A (Isacus?) — Rev. lekopott. 2163. Rézérem. Av. Két alak kettős keresztet tart. — Rev. kopott. 2164. Rézérem. Av. Császári mellkép. — Rev. nimbusos alak. C) Görög érmek. Ezen elnevezés alatt nemcsak a tulajdonképeni Görögország pénzeit értjük, hanem ide soroljuk a hellén szigetek és gyarmatok , Macedonia-, Kis-Ázsia-, a nyugati tartományok-, a perzsák-, zsidók- és egyébb sémi népek pénzeit ís, szóval mindazon országok pénzeit, a melyek a görög mivelődés hatáskörébe estek, sőt ezen mintákra vert barbár érmeket is. Magában Görögországban az első pénzek ezüstből készültek, mig Perzsiában és Lydiában inkább aranyat, keleten itt-ott elektrumot (aranyés ezüst keveréket) használtak hasonló czélra. A negyedik századtól kezdve mindenfelé réz-váltópénzzel is találkozunk. Az első pénzeken csak egyoldalú verés van, vagyis a verésnél csak egy, valami tárgyat ábrázoló bélyegzőt használtak; a pénz hátsó lapja egy mélyedt négyszöget (quadratum incusum) mutat. Ezt későbben vonalok által több részre osztották, majd ellátták egyes jegyekkel, mig végre a másik bélyegzőre is igazi képet vésve, megvolt a szokásos kétoldalú pénz. A legrégibb pénzeken előforduló alakok egyszerűek és leginkább az állat- és növényországból vannak véve; mig későbben az istenek különféle képeivel találkozunk. Felírás a legtöbbnél hiányzik, ezt pótolják a czimernek megfelelő, felvett typusok. Aegina pénzein teknősbékát látunk, Athene baglyot mutat, Boeotia pajzsot, Corinthus pegasust, Ephesus'méhet, Melos almát, a perzsa dareikos nyilazó királyt, a pún pénz datolyafát, a zsidó shekel kelyhet és virágot. De lassankint írást is alkalmaznak. Athene pénzein a baglyon kívül irva van AöE, a macedón pénzeken AAE EANAPOY, Sybaris érmein YM (=SY) stb. Mig a régi görög önálló (autonom) városok pénzein fentebbi alakok fordulnak elő, a macedoni királyok már saját képüket vésetik az éremre és ennek megfelelően a római uralom idejében a császárok képeivel találkozunk. Róma terjeszkedése korlátozza a provinciák pénzverési jogát. Fogy a görög pénz és uralkodni kezd a római denar. A császárok idejében még előforduló autonom pénzek egyik oldalukon rendesen a császár képét mutatják, a görög felírás latinnal van keverve és alig különböznek a