Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1902

52 Rómában vert érmektől. Az utolsó görög pénzek Diocletian és N. Constantin korából valók. A mivelödés fejlődésével párhuzamosan halad a pénzek művészi vésése is. Legszebb érmeink Perikies korából valók, igen szépek az elisi és syrakusaei ezüstpénzek is. mig N. Sándor után e téren is beáll a hanyatlás. A pénzek legrégibb érték-el nevezése a stater. E néven a perzsák és ioni görögök arany- és ezüst pénzt vertek. Az arany stater fele volt a dareikos (8'3 gr.), az ezüst stater fele a méd és zsidó shekel (5'5 gr.) meg a görög draehmon. Ezen perzsa pénzlábhoz simult az aeginai, az attikai és a corinthusi is. Nagyobb eltérést mutat a már Románál említett libral (aes grave) pénzláb De legjobban elterjedt a Solon által behozott uj attikai pénzláb. Ennek igazi egysége volt az ezüstdrachmon (4-3 gr.) a legjobban elterjedt pénzneme pedig a tetradrachmon. A stater tizenketted része volt az obolos ; V4 stater = triobolos ; 73 drachma = diobolos stb. 100 drachmen képezett egy minát, és 60 mina egy talentumot. A réz váltópénznek chalkus volt a neve; a későbbi időben persze a római sestertius és dupond is divatozott. Europa. Hispania2165. Lusitania. Aug. Einerita városa. Dupond. Av. Augustus feje balra; körben kifelé álló betűkkel (DI)WS AVGVSTVS PAT(ER). — Rev. A gyarmatváros kapuja, körben COL (AVGV)STA EMERITA. 2166. Emerita. Sestert. Av. Tiberius balold. feje; (TI) CAESAR AVGVSTVS • • • — Rev. Nagy kapu és rajta • • • A VG VST A EMERITA. 2167. Baetica. Carteia. Rézpénz. Av. Delphin és háromágú szigony keresztbe, lent CARTEIA. — Rev. Kormányrudféle tárgy, IUI. VIR. — D-D. 2168. Carteia. Rézp. Av. Jobbold. toronykoronával diszitett női fej, előtte CARTEIA. — Rev. Ülő ember a'ak (Neptunus?) 2169. Julia Traducta. Rézp. Av. Augustus feje b. f. PERMissu AVGusti. — Rev. Koszorúban IVLIA TRAducta. 2170. Col. Patricia. Dupond. Av. August feje b. f. PERM-CAESAVG. — Rev. Gyöngykörön belül tölgy fa koszorúban két sorban COLON IA PATRICIA. Patricia régi neve Corduba. 2171. Terraconerisis. Bilbilis (ma Baubola). Dupond. Av. Augustus