Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1900

4 û vV _J I 1 ! ! -rw -f A Herzfeie római pénzgyűjtemény ismertetése. (Folytatás.) A császárok korából való pénzekről általában. A rómaúik történetében Jul. Caesar képezi az átmenetet a köztársaságból n császárok korára, es ugyanezen korra esik a római pénz lassú átalakulása is. A szabad köztársaság idejében a pénzverés jogát Rónia Renátusa gyakorolta. Csak a provincziákban verhettek a senatus jóváhagyásával a hadvezérek is pénzt (leginkább aranyokat) a zsoldosok fizetésére. Jul. Caesar volt az első, a ki e szokástól eltért és az állam eddigi kizárólagos jogát a maga számára is igénybe vévén, a senatussal egyidejűleg a városban is arany- és ezüstpénzt veretett. Augusztus még tovább ment. Vz állam összes fohivatalait ugyanis lassanként saját személyére ruházván, az arany- és ezüst-pénz verését a saját jogkörébe tartozónak, fölségi jognak tekintette. A senatusnak azonban, mintegy kárpótlásul megengedte a rézpénz verését, a mely szokás és jog úgyis Kr. e. 74 óta nem volt gyakorlatban. Es ez így maradt 300 éven keresztül, egészen Aurelian uralmáig, a ki azután a rézpénz verési jogot is kivette a senatus kezéből. A köztársaság derekán az aranypénz tudvalevőleg csekély szerepet játszott. Megváltozott e körülmény a respublica vége felé és a czászárok idejében. Ekkor ugyanis a provincziákból tömérdek aranyércz vándorolván a fővárosba, nem hiányzott az aranypénzhez szükséges anyag. Az aranypénz egysége az Aureus (denarius) volt, a mely fölért 25 ezflstdenárral 1*