Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

8 T 1/ 2/ 3/ 5/ 8/ 13/ A- /25 /3> /5> /8» /13' /21 Ha Z=2, akkor: II- V 2» 1/3» 2/ô' 8' 3> 8/21 Ha Z=3, akkor: HI- 1/

/3' V 4» 2 111 3/11» 5/l8? 8/29 Ha Z—4, akkor : TV 1/ 1/ 2/ 3

1 5/ 8/ i

V- /4 /5 /9 /14 /23 /37 A sorok tágjai eléggé mutatják a szabályszerűséget; ugyanis minden tört számlálója egyenlő a megelőző két tört számlálóinak összegével és minden tört nevezője egyenlő a megelőző két tört nevezőinek összegével. Legsajátságosabb jelenség az, hogy a második sor törtszámai leggyakrabban szerepelnek a levélállásoknál, a többi sor törtszámai ellenben ritkán nyernek alkalmazást. Ennek oka az a körülmény, hogy a második sor törtszámai szerint egyrészt oly levélállások keletkezhetnek, melyeknél a levelek csekély száma mellett is, hamar beáll azoknak egyenlő távolságban való elhelyezkedése, másrészt meg oly levélállások is keletkezhetnek, melyek mellett a levelek számos irányban helyezkedhetnek el. Megjegyzendő, hogy a levélállás meghatározása nem mindig könnyű. Az l/

2, 1/

3, 2/

5 állásoknál a meghatározás még elég biztos, noha már itt is sokszor kétséges váljon az egyenes sorok tökéletesen egyenes vonalak-e ; de feljebb menve a levélállásokat kifejező törtek sorában a meghatározás bajossá válik. A levelek u. i. ilyenkor oly csigavonalokba rendezkednek, a melyek majd jobbra, majd balra erelkedve jobban tűnnek fel, mint az alapcsigavonal. Ezen mellék csigavonalak ferde soroknak vagy parasticháknak neveztetnek. Ilyenkor lehetetlen közvetlenül a levelek acropetalis

1) egymásutánját megjelölni, mert a levelek eredési helyeit nem látjuk ; azért ilyenkor a levelek illeszkedési helyeit figyelem kivűl hagyva meg kell elégedni. a parastichák számának megállapításával. Ilyen levélállást találunk a szakánál, (varjuhaj, Sedum) a kövi rózsánál, (Sempervi vu m tectorum) továbbá a Pandanus fajoknál, a melyek a tropikus folyók partján sűrű bokrokat képeznek, végre a tobzosaknál (Coniferae) stb. A világosan fellépő parastichák segélyével sokszor sikerűi a levelek fejlődési sorrendjét, korát meghatározni, csak pontosan kell megjelölni, hogy hány ferde sor halad egymással párhuzamosan bal felé A levélképzesnek két módja ismeretes : acropetalis képzés, midőn a legfiatalabb levelek a levéldador csúcsa felé vannak és basipetales képzés, midőn a legfiatalabb legelek a levéldudor alapja felé vannak elhelyezve.