Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1898

7 tehát ily állásnál három egyenes sort kapunk. A három pontot össze­kötő csigavonal egy megkerülést végez. Ilyen állás található : az éger­fánál (Alnus), mogyorónál, bükknél, sás s palka féléknél. Ha a cyclusban öt levél van, akkor a levelek széthajlása a szár kerületének 2/ö-t vagyis 144°-t tesz, azért ezt az állást 2/s állásnak nevezzük. Az egyenes sorok száma öt, a leveleket összekötő csiga­vonal két megkerülést végez. Ilyen állást találunk a tölgy, fűz s sok fűnemű leveleinél. Ha a eyclusban 8 levél van, akkor a levelek széthajlása a szár kerületének 3/ 8-t vagyis 135°-t tesz ki s azért ezt az állást 3/ 8 állás­nak mondjuk. A egyenes sorok száma 8, a csigavonal három meg­kerülést végez. Ilyen állás van : a körtefánál, nyárfánál, rózsáknál, zanótfánál (Cytisus Laburnum) stb. Ha a cyclusban 13 levél van, akkor a levelek széthajlása a szárkeiiiletének 5/ 1 3 részét képezi s azért ezt az állást °/ 1 3 állásnak nevezzük. Az egyenes sorok száma 13, a csigavonal 5 megkerülést végez. Ezen állá« gyakran található keskeny levelű fáknál, így a mandola fánál (Amygdalus communis), a Lycium barbarumnál, 1) a hypófánál (Hyppophae rbamnoides) stb. Ritkább azaz kevesebb bizonyossággal lehet megállapítani a 8/ 21 és 1 3/ 3 4 állást. Az eddig fölhozott esetekből már levonhatjuk a levél­állásoknál uralkodó általános érvényű szabályokat. Tény, hogy az egyenes sorok (orthosticha) száma és azon szám, a mely mutatja, hogy az alapcsigavonal hány megkerülést végzett, függ a levelek széthajlásától. Minden széthajlásnak bizonyos meghatározott levélállás felel meg. A széthajlás nagysága mindjárt mutatja a levélállás nemét; a szét­hajlást kifejező tört nevezője ugyanis megmutatja az egyenes sorok számát, valamint az egy cyclushoz tartozó levelek számát is; a szét­bajlást kifejező tört számlálója pedig megmutatja az alapcsigavonalnak egy cyclusban végzett megkerüléseinek számát. A levelek állását kifejező törtek egy határozott számsornak tagjai, a mely tagok a következő végtelen láneztörtnek megközelítő értékeit képezik: "i' + 'r"!-!- a melyben Z egész szám. Ha Z helyébe egyet teszünk, ugy a megközelítő értékek meghatáro­zása folytán a következő sort kapjuk : M Lycium barbarum. Eleven gát v. szopöka. Dél-Europából származó bokor : nálunk vadon nö s sövényekül használják. Dunán tul „sem fű sem fa" néven ismerik.

Next

/
Thumbnails
Contents